Korponai Gábor 2023. 08. 20.

Amit Szent István királyról tudnod kell

Augusztus 20-án, szentté avatásának napján ünnepeljük a Szent István királyt, a keresztény magyar állam megalapítóját

A magyarok útja a kereszténységhez

Szent István király tette államvallássá véglegesen magyar földön egyházszervező munkásságával a kereszténységet, azonban apja, Géza fejedelem készített elő az utat a kereszténység felvételéhez. Jóllehet Géza döntése mögött az ország politikai függetlenségének megőrzése állt, fejedelemsége elejétől (970 körül) a katolikus hit felé vezette a népet. 973-ban elküldte követeit Quedlinburgba, I. Ottó német-római császárhoz, és papokat kért tőle, akiknek lehetőséget adott a misszióra, szerzeteseket hívott a Szent Márton hegyre (Pannonhalma).

Benczúr Gyula – Vajk megkeresztelése

Géza a nyugati rítus szerint keresztelkedett meg, és fiát, Vajkot is így kereszteltette meg. Vajk születésének időpontját nem ismerjük, vélhetően 970 körül született; az is vitatott, hogy ki keresztelte meg őt. Ma helytálóbbnak tűnik, hogy István gyermekként részesült Esztergomban a keresztségben, más elméletek szerint azonban Szent Adalbert vértanú püspök keresztelte meg ifjúként Vajkot Istvánná. (Az István egyébként ma is népszerű utónévként Magyarországon, a Belügyminisztérium adatai szerint az István a harmadik leggyakoribb keresztnév a Mária és a László után, 2023. január 1-jén 232 637 fő viselte első utónévként.)

Stremeny Géza – István és Gizella kézfogója

Géza nyugati kapcsolatait azzal is erősítette, hogy a bajor hercegi családból származó Gizellát eljegyezte fiával, Istvánnal. Gizella maga is mélyen hívő keresztény volt. Az esküvőt a hagyomány szerint 996-ban tartották a scheyerni várkápolnában.

 

István, a keresztény uralkodó

István Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, amelyet el is hozott. A koronázásra 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején került sor Esztergomban, az bazilika dombján egykor állott Szent István-templomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának.

A koronázás szertartásának a király bevonulásával és leborulásával kezdődőött, aki fölött litániát énekeltek. Ezután következtek a király fogadalmai, majd az érsek imádkozott a meghajló király fölött. A koronázás egyik lényegi eleme a szentelt olajjal (krizmával) való felkenés volt: az érsek olajjal kente fel a király fejét, mellét, vállát, karját és kezeit. A felkenés után adták át az uralkodói jelvényeket, a kardot, a palástot, a gyűrűt, a jogart, majd a koronát: amikor az esztergomi érsek a király fejére tette a koronát.

Melocco Miklós – Szent István megkoronázása

Vitatott kérdés, hogy az Országházban látható Szent Korona-e az, amit a pápa Istvánnak küldött és amivel azután megkoronázták. A Szent Koronát, amelyet a hagyomány István személyéhez kapcsol, csaknem kétszáz évvel később, a XII. század vége felé állították össze két részből. Ekkor készülhetett a felső része, az úgynevezett latin korona (corona latina), míg az alsó, görög feliratú rész (corona graeca) korábbi, az 1070-es évekből származhat. Hasonlóan nem maradtak ránk az eredeti felségjelvények sem, amelyeket a pápa a koronával együtt küldött. A későbbi királykoronázások kellékei közül csak a palást István-kori, de ez már István koronázása után, 1031-ben készült.

Keresztény identitását tükrözik törvényei és fiához, Imre herceghez írt Intelmek is. Az Intelmekben ír a hit megőrzésének és megvédésének királyi kötelességéről, a királynak az Egyházhoz és a papsághoz való segítő, védelmező kapcsolatáról. István szerint a királynak tiszteletben kell tartania főembereit, ispánjait, katonáit, és a királyi tanács tagjait; igazságosan, elfogulatlanul kell ítélkeznie. Szól az imádság és az erények fontosságáról:

„A rendszeres imádság a király üdvösségének legfőbb forrása.” 

István király sokszor elmerült az imádságban, a kormányzás feladatai mellett talált időt az imádságra is.

Törvényeiben biztosította az istentisztelet helyeit – „Tíz falu építsen egy templomot –, a vasárnapok, az ünnepek és a böjtök megtartását, az Egyház vagyoni alapjait. Törvényei szelídebbek, mint más országokéi. Kezdetben enyhébb büntetést alkalmaz, István inkább nevelő célzattal jár el, többnyire pénzbeli fizetséget szab meg büntetésül.

 

A szent király

Első királyunk 1038. augusztus 15-én, a Szűz Mária mennybevételének napján halt meg, miután fölajánlotta koronáját és országát Máriának. Ezt követően Fehérvárra szállították testét, ahol az általa alapított, és a Mennybe felvett Szűz Mária tiszteletére épített kápolnában temették el.

István szentté avatására Szent László idején, Szent VII. Gergely pápasága alatt, 1083-ban került sor. A XII. század elején Hartvik püspök által írt Szent István-legenda szerint: „a római szék intézkedéséből apostoli levéllel elrendelték, hogy mindazoknak testét felemeljék, kik Pannóniában a keresztény hit magvait igehirdetésükkel vagy intézkedésükkel hintve azt Istenhez térítették.” Nemcsak Istvánt avatták tehát szentté ekkor, hanem fiát, Imrét, a vértanú Gellértet, és a két zoborhegyi remetét, Zoerard-Andrást és Benedeket.

István testének felemeltetésére (elevatio) 1083. augusztus 20-án került sor. Mi, magyarok ezen a napon ünnepeljük Szent István királyt, a világegyházban pedig halálának napján, pontosabban augusztus 16-án emlékeznek Szent Istvánra, mivel halálának napja, augusztus 15-e már a főünnepnek, Mária mennybevételének van fenntartva.

Szent István király kultuszát Boldog XI. Ince pápa 1686-ban terjesztette ki az egész Egyházra. 2000. augusztus 20. óta pedig nem csupán a latin egyház szentje. Ortodox szentté avatását elsőként a konstantinápolyi pátriárka, majd 2007-ben pedig a moszkvai Szent Szinódus is elrendelte.

XIII. Leó pápa a millennium alkalmából írt Insignes Deo kezdetű enciklikájában Szent Istvánt „a keresztény fejedelmek legkiválóbb példaképének” tartja. Szent VI. Pál pápa 1970-ben, Szent István születésének 1000. évfordulója alkalmából írt Sancti Stephani ortum kezdetű apostoli levelében többek között István „rendkívüli jámborságát” méltatja.

II. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án a Hősök terén a háttérben a Szent Jobbal

Szent II. János Pál pápa beszédjeiben több alkalommal is megemlékezett Szent Istvánról, melyek közül kiemelkedik 1991-es apostoli látogatása, aminek utolsó napján, augusztus 20-án, Szent István ünnepén a Hősök terén mutatta be a szentmisét a Szent Jobb jelenlétében. A pápa homíliájában kiemelte:

„Szent István olyan keresztény, aki hisz a kinyilatkoztatott igazságban, szívét Jézusra, az igaz Istenre és igaz emberre hangolja, és habozás nélkül követi az ő tanítását.”

XVI. Benedek szerint Szent István volt az, aki „teret adott a hitnek”, mely „Magyarország történelmének egyik alappillérévé” vált.

Ferenc pápa 2023 tavaszán, magyarországi látogatásán szintén megemlékezett Szent Istvánról. Ferenc pápa szerint Szent István

„az evangéliumot elszántan hirdető térítő volt, kolostorok és apátságok alapítója, képes volt arra is, hogy mindenkit meghallgasson és mindenkivel párbeszédet folytasson, tudott gondoskodni a szegényekről”.

Borítókép: Stróbl Alajos – Szent István lovasszobra

Fotók: MTI, MNG, Dreamstime.com

Egyéb
hirdetés