2023. 08. 16.

Hogyan viszonyult Jézus a nőkhöz? – a feminizmustól a toxikus férfiképekig

A Barbie-film nemcsak hihetetlen bevételeket hozott a készítőknek, hanem nagy vitákat kavart a nézők között: vajon mi az igazi üzenete? A férfiakat el kell nyomni, mert eddig ők nyomták el a nőket? Vagy ki lehet kerülni ebből az örökös nemek közötti küzdelemből? Mit mondana minderre Jézus? Elég megnézni az életét, hogy lássuk, megértsük, mit jelent igazán férfinak lenni.

Jézus nőkhöz való viszonya forradalminak számított abban a kultúrában, ahol ha lánygyerek született, gyakran vízbe fojtották vagy kidobták a szemétbe, értéktelennek tekintették őket – hallottam nemrég az Axióma podcast legutóbbi adásában. „Jézus a férfiasság tökéletes példája, ezért arra kell néznünk, ő hogyan bánt a nőkkel. Nyilvánosan szóba állt velük, ami akkor botrányosnak számított. Sokszor követendő példaként emelte ki a nők hitét vagy tetteit. Törődést mutatott a szenvedő nők felé. Nagy tisztelettel és szeretettel viselkedett az édesanyjával, Máriával. Az sem véletlen, hogy a feltámadás hírét is nők tudatták” – fogalmazott Bakos Marcell az adásban. „Ma is ezt várja tőlünk Isten, hogy a jelenlegi kultúrával ellentétesen, a feminizmussal vagy a toxikus maszkulinitással szemben azt a szeretetet és hozzáállást tanúsítsuk mások felé, amit a Bibliában olvasunk” – tette hozzá.

A férfi vezető szerepet tölt be a családjában a Biblia szerint, ám ezzel nem élhet vissza, ahogy az erejével sem. A podcastben felhoztak példaként egy igét is: „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte”. (Ef. 5:25) Tehát ez olyan szeretet, amely áldozatkészséggel is jár. Ha például valakinek nélkülöznie kell a családban, akkor a családfő fog elsőként nélkülözni.

A toxikus maszkulinitásban a hűtlen szeretet jelenik meg, míg a bibliai férfikép az alázatot, a gyengédséget, a hűséges, önzetlen, önfeláldozó szeretetet képviseli,

amely a másikat állítja a középpontba saját maga helyett. Nagy hiba egyenlőségjelet tenni a gyengédség és a gyengeség közé – összegezték a podcast vendégei.

hirdetés

A beszélgetés még jó pár nappal a meghallgatása után is visszhangzik bennem. Mennyi torzított kép él az emberek fejében a férfiak és nők szerepéről! Mennyien hamisan magyarázzák a Bibliát, ezzel magyarázva félre a férfi-nő viszonyt! 

Én is azt látom, hogy az Isten szerinti férfi méltóságteljes, tisztelettudó, kedves, őszinte, és ha kell, kiáll a párja, családja mellett. Mennyire ezt keresik a nők, még azok is, akik mást hirdetnek! Valahogy azt érzem – és persze ez szubjektív meglátás –, hogy még a magukat keménynek mutató, „független, erős” nők is gyengédségre, odafigyelésre, szeretetteli védelmezésre vágynak. Csak mivel ezt nem kapták meg és csalódtak, dacból elkezdenek inkább maguk férfias jellemmé válni. Aztán elvárni, hogy kezeljék őket mindig, mindenben egyenrangú félként.

Nos, engem ne kezeljenek egyenrangúként!

Isten úgy tervezte el, hogy nőként legyek gyengébb, törékenyebb, érzékenyebb, érzelmesebb, mint a férfiak – és ez így van jól.

Szeretem, ha előreengednek, ha felsegítik a kabátom, ha az utolsó helyet átengedik a férfiak a buszon. Szeretem, hogy nő vagyok, annak minden nehézségével és szépségével együtt. Nem azt mondom, hogy rendben van, ha ugyanazért a munkáért egy nő kevesebb pénzt kap, mint egy férfi – nem, ez nincs rendben. De ha mindenhol ugyanazt akarjuk kiharcolni magunknak, mint a férfiak, az nem feltétlenül vezet előre. Szeretném, ha úgy bánnának velem a férfiak, ahogy Jézus tette.  

A kulcs abban van, hogy a nők és a férfiak ne egymás ellen, hanem egymással harmóniában, együttműködésben éljenek, tisztelettel fordulva egymás felé. Sokaknak nem tetszett a Barbie című film, bár azt gondolom, máshogy is lehet értelmezni a jeleneteket, nem csak a szélsőséges feminizmus megnyilvánulásaként. Nekem a film azt üzente, hogy a nők igenis lehetnek gyengék, merhetnek nem tökéletesek lenni, a férfiak pedig nincsenek kiszolgáltatva annak, hogy épp hány nő van oda értük. Mert – és ez innentől persze nincs a filmben, csak továbbgondoltam – valójában

mind a férfiak, mind a nők önmagukban is értékesek, legyenek egyedülállóak vagy házasok, sokgyerekesek vagy meddők, sikeres vezetők vagy egyszerű beosztottak.

Az értékünk egyedül abból fakad, hogy Isten a gyermekeivé fogadott minket, és nem vagyunk többé árvák. Nem egymásból kell kipréselni a szeretetcseppeket, hanem először is el kell fogadnunk Isten hatalmas, megértő, „pont-így-kellesz-nekem” szeretetét. Innen kezdődik és ebből fakad minden más. Az, hogy Ő szeret a jelenlegi állapotunkban nem azt jelenti, hogy nem fogunk változni, vagy hogy nyugodtan élhetünk továbbra is a bűneinkben. Épp ez a feltétel nélküli szeretet az, amely – ha bejut a szívünk mélyére – elkezd formálni, alakítani, és többé nem leszünk ugyanazok. 

Szilágyi Anna

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Blog Szilágyi Anna
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Kiss István Béla 2023. 08. 16. 17:35

    Nem láttam a Barbíe-,t
    csak hallottam,hogy többeket felháborított konzervatív oldalon. Úgy làtom a Te ìrásodból is, hogy a a nemek szembeállítása nem àll éppen tâvol tőle. Ez nekem nem üjdonsàg, mert a több évezredes „divide et impera!” része. Mar az elmúlt rendszerben is csinálták: szembe kell állìtani a fiatalt az öreggel, a városit a vidékivel, a kétkezi embert az értelmsegivel, a nőt a férfival.Mi sem érthetőbb, nint hogy ma is vannak, akik ezt folytatjàk, ugyancsak az uralkodás érdekében. Persze, minél tōbben átlátunk ezen a praktikán, annál kevésbé sikerülhet .
    A zárógondolathoz még annyit: azt szoktam mondani, hogy nem azért kell jónak
    lennem, hogy Isten/ Jézus szereasen, hiszen bűnōsként is szeretnek, hanem azért tudok jjó lenni, ha tudok, mert szeret, és én ezt megélem .

  • Válasz Kiss istván Béla 2023. 08. 16. 18:00

    Balog Zoli prŕédikàlt vasárnap Szárszón, nagyon jó volt! Méltó lezárás!