Tanuljuk meg felismerni azok hangját, akiket szeretünk, ugyanúgy, ahogy Jézus hangját is felismerik az Ő nyájába tartozók – fogalmaz Luke Brown mentálhigiénés szakember. De hogyan tudjuk mélyíteni a kapcsolatot a számunka fontos emberekkel – és Istennel? Mit tudunk tenni ezért a gyakorlatban?
„Bizony, bizony, mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Neki ajtót nyit az őr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.
Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik. Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja. Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk. Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, az megtartatik, bejár és kijár, és legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (Jn. 10:1-10)
Ebben az evangéliumi részben Jézus arról beszél, hogy aki a nyájához tartozik, az képes felismerni a hangját és követni Őt. Ezt a leckét nemcsak a Vele való kapcsolatunk elmélyítésére használhatjuk fel, hanem azokkal az emberekkel való kapcsolatunkban is, akikre a legjobban számítunk.
Ahhoz, hogy ismerjük és megértsük az embereket körülöttünk, beleértve Jézust is, időt kell töltenünk velük úgy, hogy valóban figyelünk rájuk és megismerjük, mi rejlik a szívükben. Istennel kapcsolatban ez azt jelenti, hogy időt töltünk imában, és egyre jobban megismerjük Őt és az Ő munkáját az életünkben. A barátainkkal és családtagjainkkal pedig időt töltünk és beszélgetünk egymással.
Túl gyakran hallom a hozzám járó pároktól a terápiák során, hogy szem elől tévesztették egymást, és idegennek érzik magukat. Amikor megkérdezem őket, hogy mennyi minőségi időt töltenek együtt, hányszor randiznak, azt kérdezik: „Milyen randik?”. Fontos tudni, hogy egy randevú minősége nem az elfogyasztott ételekben vagy az étterem csillogásában rejlik, hanem a beszélgetés minőségében. Épp ezért akár otthon is randizhatunk egy jó kis tészta vagy más egyszerű vacsora mellett.
Legyen szó randevúról a házastársunkkal, egy baráti találkozóról vagy épp az Istennel töltött időről, tudatosnak kell lennünk abban, hogy valóban beszélgessünk egymással.
Könnyű azt hinni, hogy már teljesen ismerünk valakit, és nem teszünk fel olyan kérdéseket, mint például: „Mit szeretnél elérni a következő évben?” vagy „Mikor voltál a legboldogabb az elmúlt héten?”. Szándékosan beszélgetést kell folytatnunk arról, hogy mi zajlik a hozzánk legközelebb álló emberek szívében. Ezen a héten keríts alkalmat arra, hogy beszélgess a szeretteiddel, és megtudd, mi van a szívük mélyén!
Kérdések, amelyek alapján gondolkodhatsz a témáról:
- Milyen gyakran kezdeményezel mély beszélgetéseket a hozzád közelállókkal?
- Milyen módon próbálod mélyíteni a kapcsolatod Istennel vagy azokkal, akik fontosak számodra?
- Hogy járul hozzá valakivel a minőségi időtöltés ahhoz, hogy mélyebb szinten megismerd és megértsd őt?
- Fel tudsz idézni egy olyan időszakot, amikor úgy érezted, elveszítettél egy jelentős kapcsolatot az életedben? Mit tettél annak érdekében, hogy újraépítsd?
- Hogyan tudjuk egyensúlyba hozni a saját vágyainkat és céljainkat azok szükségleteivel, akikkel törődünk?
- Milyen gyakorlati módon tudod megismerni jobban a másik szívét és gondolatait?
Fordította: Szilágyi Anna
Forrás: CatholicLink
hirdetés
