„Néha Istent úgy képzeljük el, mint valami magasban ülő, furcsa, messzilátó embert, aki magasból, nagy távlatból figyeli azt, hogy mi is zajlik lent a Földön. A valóság persze egészen más. Jézus belépett a mi világunkba, odalépett az ember közelébe.” Martos Levente Balázs római katolikus püspök gondolatai a Neked szól! legújabb adásában.
„Abban az időben: Jézus útközben látott egy vakon született embert. A földre köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vak szemeire kente, és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Siloe annyit jelent, mint Küldött. Ő elment, megmosdott, és amikor visszatért, már látott. A szomszédok, és akik azelőtt koldusként ismerték, így szóltak: „Nem ez az, aki itt ült és koldult?” Egyesek azt mondták, hogy: „Ez az!” Mások pedig: „Nem, csak hasonlít rá.” Ő azonban kijelentette: „Én vagyok az?” Erre az embert, aki nemrég még vak volt, odavitték a farizeusokhoz. Aznap ugyanis, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a vak szemét, szombat volt. Ezért a farizeusok is megkérdezték tőle, hogy hogyan kezdett látni. Ezt válaszolta: „Sarat tett a szememre, megmosdottam, is most látok.” A farizeusok közül egyesek megjegyezték: „Nem Istentől való az az ember, hiszen nem tartja meg a szombatot.” Mások azonban így szóltak: „Bűnös ember hogyan tudna ilyen csodákat tenni?” És szakadás támadt köztük. Azután újból faggatni kezdték a vakot: „Te mit gondolsz arról, aki megnyitotta szemeidet?” Ő azt felelte: „Hogy próféta!” A zsidók ezt felelték neki: „Te oktatsz minket, aki mindenestül bűnben születtél?” És kitaszították őt. Jézus meghallotta, hogy kitaszították. Amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?” Ő így válaszolt: „Ki az, Uram, hogy higgyek benne?” Jézus ezt felelte: „Látod őt, aki veled beszél: ő az!” Mire az ember így szólt: „Hiszek, Uram!” És leborult előtte. Azután Jézus ezt mondta: „Ítélkezni jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, megvakuljanak.” Meghallotta ezt néhány körülötte álló farizeus, és megkérdezte: „Csak nem vagyunk mi is vakok?” Jézus így felelt: „Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna. De ti azt mondjátok, hogy láttok, ezért megmarad bűnötök.” (Jn 9,1.6-9.13-17.34-384)
Kinek van igaza? Ki látja jól a világot? Jézus, mint valami megmozdíthatatlan, szilárd pont a világban, a farizeusoknak mondja: „Ha azt gondolnátok, hogy nem láttok, nem volna bűnötök sem. De mivel azt mondjátok, láttok, azért megmarad a bűnötök.” Amikor mi beleszürkülünk a saját megszokott világunkba, akkor
nagy kísértésünk van arra, hogy megmaradjunk abban, amiben megszületünk és ne növekedjünk.
Pedig Jézus képes a változtatásra. Ez az ember, akivel találkozik, a legnagyobb kalandot éli át: elkezd valóban látni.
Néha Istent úgy képzeljük el, mint valami magasban ülő, furcsa, messzilátó embert, aki magasból, nagy távlatból figyeli azt, hogy mi is zajlik lent a Földön. A valóság persze egészen más. Jézus belépett a mi világunkba, odalépett az ember közelébe, például ehhez a vakhoz. Észrevette őt, és elkezdte megtanítani látni. Ennek a vaknak nem volt könnyű dolga. Küldöttként azonnal nagyon sok nehézséggel szembesült. Megértette őt Jézus, feltárta neki az igazi világot és igazi önmagát. De a farizeusok, sőt a saját családja is kitaszította őt.
Amikor elkezdünk látni, nagyon fontos, hogy megérezzük és meg is őrizzük ennek a látásnak a belső kettősségét, hogy lássuk úgy a világot, ahogyan Isten látja, és közben fogadjuk el, hogy sokan másként néznek ránk, és másként látják a világot is. Nekik is van egy-egy darabkájuk a valóságból, és közben mi szeretnénk, hogyha Isten igazsága átjárná az egész világot.
Mi a nagy és mi a kicsi? Minek van jelentősége és minek nincs az életben? Az evangélium,
a Szentírásnak az igazsága kétségtelenül megtanít bennünket arra, hogy a dolgokat új szempontból nézzük.
De az első keresztények még ennél is többet vettek észre Jézusban. Azt mondták, Őutána, hogy Ő a világ világossága. Őbenne, aki eddig vak volt, most látni kezd, megnyílik a szeme, hitre ébred. A hitnek van egy sajátos világossága, ami az egész teremtést, az emberi kapcsolatokat, az életet magát új módon tanít meg látni. Menjünk tehát Jézushoz és tanuljunk tőle! Lássuk Őbenne a világot, aki a világ világossága.
hirdetés
