A két ünnepünk közti időszak azért is jó, mert egy kicsit meg tudunk állni, végiggondolni az évünket és hálát adni azért a sok-sok jóért, amit Istentől kaptunk. Földes Lívia Isten tenyerén ébredtem című verse is egy remek emlékeztető az élet szépségéről.
Földes Lívia: Isten tenyerén ébredtem
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
Láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!
2 hozzászólás
Óesztendő, hogyha látunk,
imába száll bátorságunk.
Új esztendő elé nézünk;
remélem, hogy van reményünk!
Óesztendő úgy lesz szép,
letehetjük sok terhét.
Új esztendő azért jó,
reményünk feltámadó.