2022. 12. 19.

Advent az újjászületés ideje – Böjte Csaba

A helyes, Isten szerinti mértéket, az arany középutat érdemes megtalálnunk életünk minden területén az adventi bűnbánat időszakában – erről beszél Böjte Csaba ferences szerzetes nemrég közzétett videójában. Mint mondja, ha szembenézünk önmagunkkal, az az újjászületés alapja.

Advent van. A megtérés, az újrakezdés, a bűnbánat ideje. Készülünk karácsony szent ünnepére, a Krisztussal való személyes találkozásra. Ezen az úton Mária Magdolnát hívtuk segítségül mentornak, vezetőnek. Miért pont Mária Magdolnát? Azt gondolom, mindannyian bűnösök vagyunk. Kisebb-nagyobb mértékben, de sajnos sebzettek vagyunk mindannyian.

A bűnnel szemben az ember két úton indulhat el. Az egyik Júdás útja, aki elzárkózik, magába zárja, nem osztja meg a sebét, nem megy segítséget kérni, sem Jézushoz, sem az apostolokhoz, a barátaihoz, és ez a bűn őt elemészti, önmaga ellen fordul és meghal. Mária Magdolna szintén sebzett, érzi a bűnének súlyát, és elmegy Jézus Krisztushoz.

Megvallja hibáját, bűnét, segítséget kér és kap:

„sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett”. Mi szeretnénk Mária Magdolna útján elindulni.

Az egyházunk kétezer éves tanítása szerint a bűnbánat, a szentgyónás, az újrakezdés nagyon egyszerű. Az egyik kulcseleme ennek az önismeret, hogy szembenézzünk magunkkal. Hol, mit vétettünk, milyen gondokat, bajokat, bűnöket követtünk el.

Önismeret. Ha megnézzük magunkat, látjuk, van testünk, szemünkkel látunk egy világot, vágyakat érzünk magunkban. És van az öntudatunk. Szent János evangélista szerint 3 dolog visz minket bűnre leginkább: a szem kívánsága, a test kívánsága és a kevélység.

Vegyük sorba! Test kívánsága. Éhes vagyok, korog a gyomrom. Szomjas vagyok. Elfáradtam. Szeretnék egy kicsit szórakozni, a testem érzi a vágyat, hogy felpezsdüljön. Jézus nem zárkózik el ezektől. Ő maga ad kenyeret, megszaporítja, még tizenkét kosárral marad is, jut mindenkinek. Föltámadás után a Galilei-tenger partján halat süt, kenyeret, és meghívja az apostolait reggelizni. Tehát Jézus Krisztus nem a táplálkozás ellen van. Nem akarja, hogy nyomorogjunk, fakírok legyünk.

A kánai menyegzőn itallal is megajándékoz, sőt, minőségi borral. Azt mondja a nászúr, hogy hát máshol a rossz, gyengébb bort hagyják későbbre, nálad pont fordítva volt ez. Miért van így? Amikor látja Jézus, hogy a tanítványai fáradtak, rosszkedvűek, azt mondja, gyertek magányos helyre, hogy felüdítselek titeket. Jézus nem a pihenés, a kikapcsolódás ellen van, azt szeretné, hogy jól érezzük magunkat.

Igazából a határral van probléma.

A szemek kívánsága ugyanez. Az ember lát sok mindent, Mária Magdolna is. Valószínűleg látott szép ruhákat, ékszereket, meg akarta őket szerezni. Pontosan nem írja le a Szentírás, hogy milyen bűnöket követett el, és hogy mi történt Mária Magdolna életével, de biztos, hogy bevállalt olyan tetteket is, amelyek nem a szeretetből, nem a jóságból, hanem érdekből születtek.

Csak arra kéne figyeljünk, mint az autópályán, ahol 130 a sebességhatár, afölött már nem biztonságos. Valahogy ezt nehéz a mai embernek megtalálni, hogy táplálkozásból, szórakozásból, anyagi javak gyűjtéséből hol van ez a határ? Ami Isten előtt kedves, az belefér, s ami afölött van, az már bűnös.

Sok olyan embert láttam, aki a táplálkozás miatt, az alkohol miatt, vagy az anyagi javak gyűjtése miatt került nagyon rossz helyzetbe, problémák közé.

Adná az Isten, hogy megtaláljuk ezeket a határokat!

Van még egy út, ahol a bűn be tud szivárogni a lelkünkbe. A kevélység. Isten úgy osztott el mindent, hogy sokan úgy érzik, hogy valamiből keveset kaptak, más bezzeg többet. De van egy dolog, amit úgy tudott elosztani a Jóisten, hogy mindenki meg van elégedve vele: az ész, az éntudat. Úgy érzi a legtöbb ember, hogy ebből talán többet is kapott, mint bárki más. És itt kezdődik a baj, amikor kezdjük egymást lenézni, megszólni, másokat rángatni, és az énünk burjánzik.

Porból születtünk. Nem kellene nagyon büszkék legyünk magunkra. Persze az se jó, ha az ember lenézi, leértékeli saját magát. Egészséges éntudatra van szükség. Ilyenkor, amikor adventben bűnbánatot akarunk tartani, ezt az arany középutat kellene megtalálnunk mindenből. Arra biztatnék mindenkit, hogy próbáljuk beállítani magukat. Egyik véglet sem Isten akarata szerint való. Találjuk meg azt a helyet, azt a biztos utat, ami valóban keskeny, meredek, aminek a végén valóban egy szűk kapu van, de ami mögött a mi Urunk, Jézus Krisztus vár bennünket.

Lelkiség
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás