A mai napig paradoxonnak tűnhet sokak számára a keresztény rap; egyes hívők túl világinak tartják ezt a stílust, nem hívők pedig túl vallásosnak. De Isten bármilyen műfajú zenét felhasználhat az Ő igazságának közlésére. Ismerjetek meg egy magyar keresztény rappert, aki néhány éve kezdte meg munkásságát!
A zenei ízlése mindannyiunknak egyedi, ezért, hogy minél több emberhez eljusson az Örömhír, fontos, hogy a lehető legtöbb műfajban szülessenek dicsőítő dalok. Evangelizálni a rap zenén keresztül is lehet, ebbe a misszióba kezdett bele Csaba Tibor „Tibes”, aki 2009 óta foglalkozik rappeléssel. Tibes felnőttkorában tért meg, ami zenei munkásságában is fordulatot hozott; stílust váltva Istent dicsőítő dalok írásába kezdett. Dalai őszinték, szókimondók, mégsem használ az előadó trágár szavakat. Szembesít a mai kor hibáival, kihívásaival, ugyanakkor hirdeti a reményt, megoldásként kínálva a Jézushoz való megtérést. Két albuma és hat lemeze jött ki eddig, több dala más előadókkal, formációkkal együtt készült; Oláh Gergővel már többször alkotott együtt a fiatal rapper, a Fel a fejjel testvér az egyik ilyen szám.
A Jézus, segíts, hogy túléljem! című dal elsősorban azoknak szól, akik Istentől távol vannak, de valójában mind tudunk azonosulni a dal szövegével, hiszen olykor-olykor távol érezhetjük magunkat az Úrtól.
“Mikor azt hiszed nincs már kiút
a bűntudat alól ez a mismás kibújt
A lelked a rosszhoz hozzá simult
Ezért hirdetem most Neked a Fiút”
“Erőm és énekem az Úr!” – hallhatjuk Shephard és Tibes közös számában, mely az előadó többi dalához hasonlóan modern, mai hangzású, bármelyik világi trap számmal felvenné a versenyt.
Nektek hogy tetszik ez a stílus?
2 hozzászólás
Nyelvtanilag bármely fogalom elé odatehetjük a “keresztény” jelzőt, így kaphatunk keresztény bármit: kersztény divatbemutató, keresztény valóságshow, keresztény strici, keresztény kábítószer, satöbbi, satöbbi. De ez nem jelenti azt, hogy akkor rögtön minden rendben lesz. Attól nem lesz valami megkeresztelve, ha elé tesszük, hogy “keresztény”.
Alapszabály, hogy az ellenség fórumán nem hirdetünk, illetve hogy a tartalomhoz illő formát választjuk ki. A “rap” nem a tartalomhoz illő forma. Polgárpukkasztásnak jó, de nem hiszem, hogy az Isten célja a polgárpukkasztás lenne.
Ha olyan áron visszük el az üzenetet egyes emberekhez, hogy attól az üzenet nevetségessé válik, akkor azzal öngólt lövünk. Ennyi erővel lehetne ingyen sört és virslit osztani a templomban szentostya helyett, sokkal többen mennének misére. De akkor sem hiszem, hogy ez lenne a helyes út.
Szeretnék F kommentjére reagálni.
A legtöbb dologban egyetértek a keresztény jelzőtől a nevetségessé váláson át a virslis miséig. Három dologra szeretnék külön reagálni.
“Alapszabály, hogy az ellenség fórumán nem hirdetünk” – ne felejtsük el, Pál beszédet mondott az Areiosz Pagoszon.
“illetve hogy a tartalomhoz illő formát választjuk ki.” – ezzel egyet értek és szerintem sajnos sokan felületesen állnak ehhez a dologhoz hozzá nem csak a zenében, hanem minden művészeti ágban. Nem csak az Egyházban, hanem úgy egyáltalán.
“A “rap” nem a tartalomhoz illő forma.” – tapasztalataim alapján még ebben is igazat kell adjak. Akár vélt akár valós, amit asszociálunk a rappel, az tud gondot okozni zenéléskor és zenehallgatáskor. Szerencsére azonban a Szentlélek nincs lekorlátozva az én szépérzékemre, tapasztalatomra. A szél ott fúj, ahol akar. Akár tetszik nekem, akár nem.
No és persze: gyümölcséről a fát.