Ne féljünk a konfliktusoktól!

“Olyan gyakran hallottam különféle pároktól azt a mondatot, hogy „nekünk szuper a kapcsolatunk, mert nincsenek konfliktusaink”, hogy már-már én is elhittem, hogy a jól működő párkapcsolat egyik legfőbb ismérve az, hogy a felek között soha nem fordulnak elő nézeteltérések, és mindig mindenben egyetértenek.” A Family Magazin cikkét szemlézzük.

Amikor sokat vitatkozó párokról hallottam, azt gondoltam, hogy biztosan nehéz és boldogtalan lehet a közös életük, ha ennyi konfliktusuk adódik. Miután megházasodtam, döbbenten tapasztaltam, hogy a férjemmel mi is inkább a gyakran vitázó párok közé tartozunk, mégsem érzem úgy, hogy boldogtalanok lennénk… Sőt: sokkal inkább azt tapasztaltam, hogy egy-egy nehéz beszélgetés után a kapcsolatunk még elmélyültebbé vált, és mi egyre inkább megerősödtünk abban, hogy elbírjuk ezeknek a konfliktusoknak a terhét.

A világ egyik legkiemelkedőbb párterapeutája, John Gottman is aláhúzta a tapasztalataimat. Több évtizednyi kutatómunka alapján azt állítja, hogy a házasságokban nem az okozza a legfőbb gondot, hogy különféle konfliktusokkal kell megküzdeni, hanem az, ahogyan az emberek egymással bánnak ezekben a helyzetekben.

Nem is kérdés, hogy egy ilyen intenzív kapcsolatban, mint a házasság, folyamatosan számíthatunk súrlódásra

– az olyan apró vitáktól kezdve, hogy mit és hol ebédeljünk, a komolyabb, mélyebb témákig szinte naponta megélhetjük azt, hogy valamiben eltér a véleményünk, igényünk, szükségletünk.

hirdetés

Érdemes lehet tehát úgy tekintenünk a konfliktusokra, mint lehetőségekre, amelyek által jobban megismerhetjük vagy akár mélyebben megérthetjük magunkat és társunkat. Ha vannak visszatérő nézeteltéréseink, lépjünk egy lépést hátra, és gondoljuk át, hogy mi rejlik mélyen bennünk az adott nehézséggel kapcsolatban. Fontos felismerni a szabadságunkat: reagálhatunk máshogyan is – annak ellenére, hogy egy probléma továbbra is nyomaszt vagy bánt bennünket. Kis erőfeszítést téve lehetünk nyitottak arra, hogy a saját nézőpontunkat egy időre félretegyük, és

megpróbáljunk a társunk szemszögéből tekinteni az adott helyzetre.

Én is jelentős változásokat tapasztaltam a házasságomban, amikor a „jól bejáratott” reakciókat elkezdtem kívülről megfigyelni. Szinte belső párbeszédet folytattam magammal: „Már megint ebbe a helyzetbe kerültünk! Én már megint ugyanúgy reagálok, a férjem is ugyanúgy reagál… Most lehet, hogy ki kéne próbálnom egy újfajta megközelítést, és akkor a vita kimenetele is megváltozna.”

Az önmagammal folytatott beszélgetés bevált. Sok-sok gyakorlással egészen kreatív módokat találtunk ki a vitatkozásaink kezelésére. Tisztáztunk pár alapszabályt a kettőnk kommunikációjában és a konfliktuskezelésben, például sosem hagyjuk, hogy teljesen eluralkodjanak rajtunk a heves érzelmeink. Igyekszünk nem minősíteni egymás személyét, hanem arra fókuszálunk, hogy az adott szituáció vagy a társunk viselkedése milyen érzéseket váltott ki bennünk. Semmilyen esetben sem tartjuk megengedettnek a bántalmazást, sem fizikai, sem verbális formában. Ezen szabályok lefektetése mellett sokszor élünk a humor vagy a tűzszünet eszközeivel. Nekem évekre volt szükségem ahhoz, hogy bizonyos témákat ne vegyek túl komolyan, hanem tudjak akár egy jót nevetni a nézeteltérésünkön. Abban az esetben, ha már előre tudjuk, hogy nem lesz időnk vagy türelmünk valamit értelmesen átbeszélni, akkor inkább félretesszük, és visszatérünk a témára egy megbeszélt időpontban, amikor valóban érdemben tudunk beszélgetni. Van, amikor elég csak megegyeznünk abban, hogy

nem értünk egyet valamiben, ám ettől függetlenül szeretjük és tiszteljük egymást.

És néha maguktól is megoldódnak bizonyos kérdések.

Ne aggódjunk: John Gottman szerint a boldog párok életében is vannak megoldhatatlan problémák. Amit elleshetünk tőlük, az az, hogy ők megtanultak ezekkel együtt élni, hogy mindezek ellenére megbecsülik a társukat, és elkötelezettek a kapcsolatuk iránt.

Hamar Noémi 

A teljes cikk a Family Magazinban jelent meg.

hirdetés