Ezen a héten Szederkényi Károly gazdagréti plébános vezetésével 24 magyar pap is elzarándokolt a Szentföldre – a lelki feltöltődésre az idén 70. születésnapját ünneplő Erdő Péter bíboros is paptársaival tartott. Huszti Zoltán atyának köszönhetően részletes betekintést kaphatunk az utazásba – a Siratófalnál például a bíboros tartott remek kiselőadást.
Huszonnégy magyar pap a bíborossal együtt Szentföldön – egészen rendhagyó zarándokúton vesznek részt a római katolikus papok ezekben a napokban. A gazdagréti plébános által vezetett út során a legfontosabb helyszíneket járja végig a magyar papcsoport – akikhez civilek is csatlakoztak, például a bíboros munkáját a NEK előkészületei óta segítő Zsuffa Tünde is jelen van a zarándokúton.
Huszti Zoltán albertfalvi káplán – akivel néhány éve videóinterjút készítettünk – valódi tudósítói munkát végez az úton, hiszen naponta több videót is feltölt a különböző közösségi oldalakra. Ezek közül a legkülönlegesebb alighanem az a bejelentkezése, amikor Erdő Péter bíborost kérte meg a Siratófal történetének rövid elbeszélésére. A bíboros szemmel láthatóan jókedvűen, baseball sapkával a fején olyan kiselőadást tartott a történelmi helyszínről, mintha magától értetődő lenne annak részletes ismerete:
hirdetés“Tudjuk, hogy a Salamoni templom a Biblia szerint évtizedekig épült és a világ egyik csodájának számított. Azt is tudjuk, hogy többször lerombolták a templomot idegen, ellenséges hadseregek. Volt úgy, hogy bálványokat állítottak fel a legszentebb helyen, – ismerjük Antiokhosz Epiphanész akcióit – de Krisztus korában a jeruzsálemi templom a maga legnagyobb díszével és fényességében állt, mégis megjövendölte Jézus a templomnak a pusztulását. Ez a pusztulás Kr. u. 70-ben történt meg, amikor Titus hadai elfoglalták Jeruzsálemet és a templomot is lerombolták. Ezek után a Bar Kohba-lázadást követően a rómaiak teljes pusztulásra ítélték Jeruzsálem városát, ami addig maradt az is elenyészett – kivéve éppen a Templom-hegyet. A Siratófalnak csak az alsó, legnagyobb kövekből álló része az, ami ókori. Felette történt egy római kori, majd egy török építkezés, de ennek a falnak a helye mindig szentnek számított a zsidóág körében, ide jártak imádkozni – ma is zsinagóga jellege van. A hívő zsidóság meggyőződése – de még más hívő embereké is – hogy ennél a falnál imádkozva, a történelem urának gondviselésében bízva mintha megnyílna felettünk az ég és a kérések meghallgatásra találnak.”
Huszti Zoltán atya a Galileai-tengerről – avagy a Genezáreti-tóról – is több videót készített, az egyik:
A csoport nem csak turistaként van jelen, több lelkiségi programon is részt vesznek – többek között minden nap szentmisét mutatnak be. Érdemes követnetek Zoli atya TikTok-videóit, ahol a maga igazán egyedi stlusában számol be a zarándokút legérdekesebb részleteiről – például arról, hogy miért nem sikerült tevére ülniük….
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás