„2022-t írunk, nincs rabszolgaság, a házassághoz beleegyezés kell, a zenéhez pedig kottát használunk. Ezek a nyugati világban ma egyértelműek. Pedig keresztény vívmányokról van szó, amelyek alapja Jézus Krisztus élete, aminek a legmeghatározóbb alapelveinket köszönhetjük.” Az Axióma videóját szemlézzük, amely szerint 5 fő területet említhetünk, amelyekre nagy hatással volt a kereszténység.
A nők helyzete
A görög-római világban a nőket nem vették emberszámba. Nem szólalhattak fel nyilvánosan, nem örökölhettek, a lánygyermekeket pedig gyakran hagyták meghalni. Eközben a férfiak legálisan tarthattak szeretőt, a patria potestas értelmében pedig az is a hatalmukban állt, hogy kivégeztessék a feleségüket. A korai keresztény egyház viszont ellenezte a vérfertőzést, a válást, a házasságtörést – mindkét fél részéről – és a csecsemőket akkor is áldásnak tekintette, ha lányok voltak. I. Valentianus keresztény császár végül eltörölte a patria potestast. A középkorban pedig Gratianus volt az a kánonjogász, aki miatt a mindkét fél beleegyezésén alapuló házasság ideálja a nyugati jogrend része lett. Így a nők ma ott a legszabadabbak, ahol a kereszténység is elterjedt.
Oktatás
Bár a rómaiaknak és a görögöknek sok kiemelkedő gondolkodója volt, intézményesült egyetemeket sosem hoztak létre. A keresztények azonban fontos szerepet játszottak az európai oktatás kialakításában. Már elemi szinten is évszázadokon át az egyház biztosította az oktatást püspöki iskolákon és rendházakon keresztül. A kötelező állami oktatás pedig Luther Márton nevéhez köthető. A 19. századig az egyetemeket keresztény intézményként hozták létre. Az elsők, mint Oxford, szerzetesrendek segítségével jött létre, a Bolognai Egyetemen pedig főként egyházjogot és teológiát oktattak.
Egészségügy
A kereszténység előtt nem léteztek intézményes formában működő, átlagemberek számára is elérhető kórházak. Az antik világban kizárólag kezelést írtak elő, betegséget diagnosztizáltak és főként katonákat gyógyítottak. Az egyház 325-ös niceai zsinatán viszont arra utasították a püspököket, hogy létesítsenek kórházat abban a városban, ahol a székhelyük található. Nyugaton így először Szent Vazul épített kórházat 369-ben, majd Fabiola, egy keresztény nemes asszony 390-ben. Később ugyan ezt tette Aranyszájú Szent János és Szent Ágoston is. Ezt a gyakorlatot a keresztények az Új Világba is magukkal vitték, így nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban a kórházak többsége a mai napig felekezetek vagy szentek nevét viseli.
Tudomány
Ebben jelentős szerepet játszott az a keresztény gondolat, miszerint Isten racionális lény, aki racionális embert teremt. Az ember így megismerheti az Isten által teremtett világot, amely törvények szerint működik. A tapasztalat alapú tudományos módszert Robert Grosseteste angol ferences püspök javasolta és tanítványa Roger Bacon fejlesztette tovább. Később egy másik keresztény, Francis Bacon, volt az, aki fel is jegyezte empirikus vizsgálatainak eredményeit és ezért a bizonyítás alapú tudományos módszer megalkotójának tartják. A középkor legtöbb tudósa is gyakorló keresztény volt.
Emberi jogok
Végül, emberi jogok se lennének kereszténység nélkül. Bár a szabadságjogokat mindenki a felvilágosodáshoz köti, az emberi méltóság eszméje a Bibliából ered. E szerint az ember önmagában értékes, mivel Isten a saját képmására teremtette, sőt maga az Isten is emberré lett. Ezt jól értette Jacques Maritain katolikus filozófus is, aki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik szerzője volt. Vallotta, hogy ,,az emberi méltóság legmélyebb rétege az Istenhez való hasonlóság.”
A kereszténység az építészet, a zene és az irodalom terén is maradandót alkotott.
Ez mind persze nem jelenti azt, hogy a kereszténység nevével sohasem éltek volna vissza. De ezt elítélni a kereszténység morális mércéje nélkül nem is lehetne.
Még nem érkezett hozzászólás