Nem, ez nem ilyen szürke 50 árnyalatához hasonló dolog… Hanem az, amiről Pál apostol ír az 1Korintus 7,4-ben: „A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje, hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége”. Az Egytestté blog új, nagyon fontos posztját szemlézzük.
Kölcsönös (!) és önkéntes (!!) alávetettség a másiknak. Nem vagyok a testem ura, nem kontrollálok, nem manipulálok, nem erőltetek, nem tagadom meg tőled magamat. Hanem alázatosan, a szeretetemet rád öntve, belesimulva, ajándékként adom magam neked.*
És megint milyen elképesztő a párhuzam az Istennel való kapcsolatunkkal!
Olyan érdekes nekem, hogy Isten már évekkel ezelőtt megmutatta, megtanította nekem azt, hogy hogyan vezet az önmagam alárendelése a házasságomban mélyebb kapcsolathoz, és bizony mélyebb, teljesebb gyönyörhöz a szexben. Viszont ugyanezt a Vele való kapcsolatomban csak nemrég kezdtem el megérteni. Megmutatta nekem, hogy gyakorlatilag akadályoztam az Ő szeretetének áramlását azzal, hogy irányítani akartam Őt.
hirdetésAhogy annak idején megengedte, hogy a házasságom mélypontra kerüljön azért, mert én kontrollálni akartam azt, és rendszeresen megtagadtam magamat a férjemtől, most is megengedte, hogy mélypontra kerüljön a hitem azért, mert én akartam megmondani Neki, mikor és hogyan munkálkodjon – és megtagadtam magamat, az életem irányítását Tőle.
Ő a maga részéről már teljesen odaadta magát értünk, a népéért, a Menyasszonyáért, de a mi teljes odaszánásunk is szükséges, hogy a kapcsolatunk Vele igazán mély és gyümölcsöző lehessen.
*Ez az ideális, de mivel emberek vagyunk, emberi kapcsolataink soha nem tökéletesek, mert mi magunk sem vagyunk azok. (Lehet olyan, amikor önmagad védelmében határokat kell húznod.) A tökéletes intimitás sem valósul meg mindig. De törekedhetünk rá, és Isten kegyelméből talán néha megélünk egy-egy minősített pillanatot. És talán pont a tökéletlensége miatt olyan jó gyakorlóterep a házasság az önátadásra és a szeretet áramlására.
Forrás: Egytestté
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás