Pénteken Ferenc pápa elismerte Orosz Péter Pál kárpátaljai görögkatolikus pap vértanúságát. Hamarosan új magyar vértanút köszönthetünk a boldogok sorában, ismerjétek meg ti is az élettörténetét!
A kommunista egyházüldözés nemcsak Magyarországon szedte áldozatait, hanem a környező országokban is szerte Kelet-Európában. Kárpátalján a kommunista rezsim idején több száz keresztény papot, lelkészt börtönöztek be, deportáltak a Gulágra, vagy öltek meg. Az utóbbiak között van Orosz Péter Pál görögkatolikus pap is, aki 1917. július 14-én született a Szabolcs (vár)megyei Biriben.
Hamar árvaságra jutott, mostohaapja rokonaihoz küldte előbb Kisszolyvára Szabó Sándor espereshez, majd annak halála után Szabó András parókushoz került Szeklencére. Gimnáziumba Husztra járt, majd 1937-ben, az érettségi után belépett az ungvári görögkatolikus szemináriumba. 1942. június 28-án szentelte görögkatolikus pappá Sztojka Sándor, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke Domonyán. A püspök előbb káplánnak nevezte ki Péter atyát Nagykomjátba, majd parókusnak Bilkére. Mindkét helyen kitűnt a szegények iránti buzgalmával és szeretetével. Felkarolta a gyerekeket, különösen az árvákat és a nagycsaládosokat, az utolsó darab kenyeret is nekik adván. Orosz atya egy ismeretlen, sokgyermekes falusi embernek odaadta például ingét és cipőjét.
A II. világháborút követően a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Akkori püspökét, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá a lelkipásztori tevékenységet betiltották, minden görögkatolikus templomot bezártak. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28 már soha nem is tért vissza.
hirdetésJóllehet a belügyi hatóságok figyelték és nyomoztak utána, Orosz Péter titokban tevékenykedett, titokban keresztelt, esketett és tartott liturgiát. 1953 elején elkapták a rendőrök az őt titokban befogadó és segítő Sztankó-család udvarán, majd Ungvárra vitték, hogy a KGB kihallgassa. Mivel ez már Sztálin halála után történt, amikor egy kicsit enyhülni kezdett az üldözés, két hét múlva kiengedték. Pár hónap múlva azonban az ilosvai rendőrség vezetője, I. Harcsenko, az egyik operatív tanácskozáson a helyi KGB parancsnoka, Podlesznij rendelkezésére mindenkinek adott egy fényképet Orosz atyáról és utasítást adott letartóztatására.
Orosz atya 1953. augusztus 27-én Nagykomját községben az Istenszülő elszenderedésének előestjén titokban még sokakat meggyóntatott, elvégezte a Szent Liturgiát, amelyen igen sok hívő vett részt. Augusztus 28-án délben kísérőjével, Sztankó Katarinával az alsókaraszlói vasútállomásra indult, hogy visszautazzanak Bilkére. Egy tehervagonban végezte a rózsafűzért, míg kísérője a jegypénztárhoz ment. De valaki felismerte és szólt a szolgálatos rendőrnek, bizonyos V. Pósiknak (Povsiknak). Ő előbb Katarinát kérdezte: „Hol van a pap?” – „Nem tudom.” A váltókezelő, Vaszil Kepics már megmondta. Esteledett, amikor a rendőr letartóztatta Orosz atyát és Sztankó Katarinával együtt tovább kísérte őket, J. Hudán rendőraltiszttel együtt. A hídon áthaladva egy útszéli kereszt mellett, amely ma is ott áll, Orosz atya kérlelni kezdte Pósik rendőrt: „Eresszen el, nem megyek tovább!” Az megfenyegette: „Imádkozz, itt a véged!” Orosz atya letérdelt a kereszt előtt, magához vette a nála levő Eucharisztiát – és ekkor három méter távolságból két lövés dördült el, az egyik a lábát, a másik a fejét találta el.
A vértanút Kamjanka falu mellett kaparták el a mezőn – de jószágot lelegeltető gyermekek megtalálták. Erre ismét eltüntették a testet, éjszaka szállították el Ilosva irányába. Az ilosvai Cseka garázsában temették el. 1992. július 28-án mutatta meg az egyik korabeli rendőr az eltemetés helyét. Így mintegy 40 évvel halála után, 1992. augusztus 28-án helyezték végső nyugalomra Orosz atya földi maradványait Bilkén a templom melletti kis kápolnában.
Boldoggá avatási eljárását 2003. december 8-án indította el a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye, mely idén augusztusban érkezett döntő fordulathoz. Orosz Péter boldoggá avatására várhatóan idén vagy jövőre kerül sor, miután elkészült a boldoggá avatásról szóló bréve. illetve megegyezés született a boldoggá avatás helyéről és idejéről. A boldoggá avatásokat általában a pápa követeként a Szentek Ügyei Kongregáció prefektusa végzi.
Egyre jobban a levegőben van azonban egy ukrajnai pápai látogatás lehetősége. Andrij Jurash, Ukrajna Szentszék melletti nagykövete augusztus 6-i Ferenc pápával való találkozójáról hírt adva megemlítette a pápa szavait: „Nagyon közel állok Ukrajnához és szeretném ezt a közelséget ukrajnai látogatásommal is kifejezni.” Ha létrejön a pápa ukrajnai látogatása, lehetséges, hogy maga Ferenc pápa avatja boldoggá Orosz Pétert, ahogy tette ezt Balázsfalván is 2019-ben a román vértanúkkal. Ukrajnában utoljára II. János Pál járt 2001-ben, amikor Lembergben több ukrán vértanút is boldoggá avatott, köztük Romzsa Tódort.
Vértanú boldoggá avatásához nincs szükség csoda elismerésére (ez csak a szentté avatáshoz szükséges), csak a vértanúság bizonyítására, amely könnyebben ment Orosz atya esetében, hiszen a tanúk is éltek még, amikor újratemették, például gyilkosa is, aki bevallotta tettét. Orosz Péter atya életéről és vértanúságáról Barlay Tamás készített dokumentumfilmet A kereszt előtt címmel.
Korponai Gábor
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás