Az időbeosztás nem egyszerű, szinte mindannyiunknak meggyűlt már vele a bajunk. Sok kötelező teendővel elment a napunk, a fontos dolgokra pedig nem maradt elég időnk. De tudtad, hogy ebben is a példánk lehet Jézus? Ő egyértelmű és tiszta határokat húzott az egyes napi tevékenységei közé, így mindig volt ideje az Atyával lenni, tanítani, a tanítványokkal beszélgetni vagy épp megjelenni egy fontos esküvőn. Szemlénk a jó időbeosztásról.
Az evangéliumokban Máté, Márk, Lukács és János is többszörösen feljegyzi, hogy Jézus egyedül töltött időt — magányosan, távol a tanítványoktól és a tömegtől, messze a szolgálat zajától. Az, hogy ilyen gyakran feljegyezték ezt a tanítványok, arra utal, hogy
Jézus profi volt ideje határainak meghúzásában.
Ugyanígy, ha mi magunk is szeretnénk hatékonyan használni időnket, és a lehető legtöbbet adni a világnak, egészen egyértelmű határokat kell húznunk az időbeosztásunkban.
Úgy mint Jézus, kezdjük mi is azzal, hogy kijelölünk egy rendszeresen tartandó időpontot az imádkozásnak (Márk 1:35) és a Biblia olvasásának. Legtöbbünk számára nem idegen fogalom a tizedfizetés. Mi a helyzet azonban az időnk tizedével? Ha feltöltjük a naptárunkat a munka és a család követeléseivel, s csak azután próbálunk időt szorítani az imádságra és Isten Beszédének olvasására, az már eleve bukott ügy.
hirdetésSzánj időt arra, hogy kijelölöd azt a naponta ismétlődő időpontot, amikor az idődből úgy adsz Istennek tizedet, hogy kizárólag imádsággal és a Szentírás olvasásával töltöd azt.
Amint egészen egyértelmű határt húztál a szellemi tevékenységeknek, érdemes hasonló hozzáállással nekifognod a munkahelyi és otthoni feladataid beosztásának. Nekem nagyon sokat segít a rendszeresség abban, hogy megtartsam a „munka-család” egyensúlyt. Szinte minden nap 4:45-kor indulok munkába, és délután 4-kor érek haza. Ez a kiszámítható napirend behatárolja azt, hogy mikor kell a munkámra figyelnem. Ez azt jelenti, hogy délutánra végzek is a munkámmal? Dehogyis! A munkának viszont akkor se lenne vége, ha 5-ig, 6-ig vagy akár este 10-ig dolgoznék. Soha nincs vége. Az viszont, hogy a napirendemben konkrét vége van a munkára szánt időmnek, azt biztosítja, hogy bőven marad időm a feleségemre, a lányaimra és a gyülekezetemre.
Ha nem szánsz időt arra, hogy a napirendedben határokat húzz az egyes tevékenységek közé, akkor majd más megteszi.
Ha eddig még nem tetted, kövesd te is Jézus példáját, és húzz egyértelmű határokat mindennapos tevékenységeid közé! Ez az első lépése annak, hogy kezedben tartsd és jól irányítsd az időbeosztásodat.
Forrás: YouVersion
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás