Miért van ennyi magányos fiatal?

Minden hetedik magyar fiatal számol be arról, hogy nagyon gyakran érzi magányosnak magát. Hogy lehet, hogy az egyik legtöbb lehetőséggel és emberi kapcsolattal rendelkező generáció egyben a legmagányosabb? Mi okozza ezt? És vajon milyen hatással lesz az életükre? Az Axióma videóját szemlézzük.

Szembe kell néznünk a ténnyel: nagyon sok a magányos ember Magyarországon, és ami talán sokaknak meglepő lehet, hogy a generációk közül a fiatalok a legmagányosabbak. Az egyik aktuális ok, hogy majdnem két teljes évig – kisebb-nagyobb megszakításokkal – erős korlátozások voltak a covid miatt. Szalagavató, érettségi, ballagás, koncertek, bulik, baráti találkozók maradtak el.

„A ballagásom teljesen elmaradt, csak annyi volt, hogy kikísértek minket az iskolából.”

„Nem voltunk suliban nagyon sokáig, és nyilván a barátaimmal való kapcsolat sérül ebben.”

„Én az egyetemi létem nagy részét online töltöttem.”

hirdetés

„Egyik nap még békésen mentünk egyetemre, és mindannyian tanultunk ZH-kra, szobatársakkal, aztán jött az első e-mail, hogy határozatlan időre bezárnak az iskolák a járvány miatt.”

Csak néhány mondat a fiataloktól, akiket időnként covid-generációnak is neveznek, az őket ért hátrányok miatt.

Abban a korszakban élünk, amikor a magány teljesen új értelmet nyer.

Minden hetedik magyar fiatal számol be arról, hogy nagyon gyakran érzi magányosnak magát.  

Már az első hullám után sokan elkezdték kongatni a vészharangot, hogy ennek a társadalmi távolságtartásnak milyen rossz és hosszan tartó következményei lesznek, és elég hamar kiderült, hogy ez a fiatalokat különösen nehezen érintette.

A probléma világszintű, másfélszer annyi huszonnégy év alatti érzi magát magányosnak, mint a 75. életévüket már betöltöttek.

Lauter Adrienn pszichológus elmondta, a társas promiszkuitás egy nagyon élő, egy nagyon fontos jelenség, ami azt jelenti, hogy minél több barátom legyen, minél több ismerősöm. Habár az időseknek is megvan ez a szükségletük, a család, illetve egy-egy régi kapcsolat fennmaradása be tudja tölteni ezt az űrt. A fiataloknál ez a folyamatos társas éhség sokkal nagyobb.

„Ehhez azért nem kell ugye doktori fokozat, hogy az ember gondolhassa, hogy itt azért ebből lehet, hogy lesz valami baj. A hús-vér emberi kapcsolatoknak a működtetéséhez egy csomó képesség kell, akár ilyenek is, hogy észrevedd a másikon, ha valami baja van, tehát a nonverbális jeleket tudd olvasni, tudjál rendesen kommunikálni” – mutatott rá Albert Fruzsina szociológus, egyetemi tanár.

Magyarországon a 15-29 évesek 81 százaléka tagja valamilyen internetes közösségi oldalnak, és átlagosan 575 ismerősük van. Ha azt gondolnánk, hogy ez megkönnyítette a helyzetüket, tévedünk.

Az, hogy a fiatalok magányosnak érzik magukat, azt jelenti, hogy van bennük hiányérzet. Hiába van akár ezer feletti ismerősük, ezek a kapcsolatok nem elég jók, nem elég mélyek. „Baromi jó, hogy a TikTok-videómat belájkolják ötezren, és abból harminc csaj velem szeretne járni, mert annyira szép vagyok, de a nap végén mégsincs ott senki, akinek a vállán el lehet sírni a bánatomat” – fogalmazott a szociológus.

Ez a társas magány kora, mert az közösségi média a kapcsolattartást megkönnyíti, viszont a kapcsolat elmélyülését pont, hogy gátolja.

„Onnantól kezdve, hogy megtörténik egy bejelentkezés, minthogyha lenne egy online személyiségre váltás, és valahogy ez az online személyiség sokkal grandiózusabb, gátlástalanabb, nárcisztikusabb a legtöbb ember esetében” – mondta el a pszichológus.

Már egy évtizeddel a koronavírus megjelenése előtt felhívták a kutatók a figyelmet arra, hogy az akkor még iskolás generáció a közösségi média miatt magányosabb lesz, mint a hasonló korú fiatalok korábban valaha. Hova vezet ez?

A szociológus szerint a világjárvány miatti elszigeteltség rávilágított arra, hogy pótolhatatlan szerepe van a hús-vér emberi kapcsolatoknak.

Amraham Maslow amerikai pszichológus szerint a szociális élet és a társas kapcsolatok csaknem olyan fontosak az ember életében, mint például az evés, az ivás vagy az, hogy biztonságban vagyunk. Vagyis

a minőségi kapcsolatok hiánya lelkileg és testileg is maradandó károkat okozhat.

Bár a probléma valós, ma már van megoldás. A fiatalok így látják:

„Ha elkezdesz egy új hobbit, azzal nyilván jönnek új barátok, olyan emberek, akik szintén szeretik azt a tevékenységet.”

„Aki éppen egy kicsit jobb helyzetben van, annak kell erőfeszítéseket tennie, hogy aki a mélységben van, azt segítse.”

„Ki kell menni a parkokba és nyitottnak lenni az új emberekkel való megismerkedésre.”

„Ne legyen az tabu, hogyha az ember pszichológushoz jár.”

A pszichológus szerint az, hogy az ember tudatossá teszi, hogy magányos, az első és az egyik legfontosabb lépés. „Nem ciki, hogyha én azt érzem, hogy egyedül vagyok, hogy el vagyok hanyagolva, mert onnantól kezdve ezen lehet segíteni, nagyon fontos, hogy a következő generációk is ezt érezzék” – összegezte Lauter Adrienn.

hirdetés