Bár a világban egymást érik a súlyos problémák, legyen szó világjárványról, háborúról, inflációról, a híroldalak előszeretettel cikkeznek egy sokkal inkább bulvár irányába hajazó témáról, két sztár viharos peréről, Johnny Depp és Amber Heard összecsapásáról. A kattintások száma pedig minden róluk szóló cikknél óriási volt. De vajon miért? Miért foglalkoztat minket – valljuk be, a keresztényeket is – két celeb pere ilyen mértékben? Miért szeretünk erről beszélni? És mi lehet a tanulság Krisztus-követőkként?
Több hónapja cikkeznek a világhírű színész, Johnny Depp és volt felesége, Amber Heard peréről. A perben nemcsak dollármilliók forogtak kockán, hanem a színészek további karrierje is, hiszen akiről kiderül, hogy hazudott, azt onnantól kezdve kivetik Hollywoodból és egyre kevesebb szerepet, felkérést kap.
De ugorjunk vissza az elejére. Aki esetleg még nem hallotta volna, mert mondjuk szándékosan kerüli a bulvárhíreket, annak egy rövid összegzés: Johnny Depp amerikai színész 50 millió dollárra perelte volt feleségét, a színésznő Amber Heardet rágalmazás miatt, miután utóbbi családon belüli erőszakkal vádolta meg volt férjét. A per heteken át tartott, élő adásban lehetett követni, folyamatosan cikkeztek róla a hírportálok, és persze tengernyi véleménycikk, blogbejegyzés, Facebook-poszt született az esetről, leginkább a #metoo mozgalom szemszögéből. A per tegnap lezárult: az esküdtszék Johnny Deppnek adott igazat. Ítéletében kimondta: a Washington Postban megjelent cikk, amelyet Amber Heard jegyzett, hamis állításokat tartalmazott, amelyek alkalmasak arra, hogy komoly kárt okozzanak volt férjének. Az esküdtszék azt is kimondta, hogy Amber Heard kifejezetten rosszindulatú szándékból cselekedett.
Tehát itt van egy férfi és egy nő, akik valaha házasok voltak, ma már elváltak és egymást vádolják. Nem ritka eset ma, a XXI. században, igaz? Sajnos rengeteg válásról hallunk. Durva pereskedésekről is. Nyilván a Depp VS. Heard per iránti nagyfokú érdeklődést az okozta, hogy két híres színészről van szó, és, mint tudjuk, a hírességek élete mindig is vonzotta az olvasókat. Itt azonban ennél többről van szó. A per jóval túlmutatott önmagán, jól érzékeltette a #metoo mozgalom visszásságait, és persze
alkalmat adott arra, hogy a nők és férfiak közötti szakadék megint mélyüljön, az együttműködésre való törekvés helyett arról beszéljünk, melyik nem okoz nagyobb fájdalmat a másiknak.
Szabados Ádám teológus, blogger így írt erről Divinity nevű oldalán: „Isten igazságos. Az ő ítélőszéke előtt egy nap minden bántalmazott nő ügye napvilágra kerül, és minden ártatlanul megvádolt férfié is. Minden férfi bűne és minden nőé. Nem marad semmi rejtve. És bár lesz sok helyreigazítás, Krisztus megigazító vére lesz a felmentés egyetlen alapja, mert mindnyájan – férfiak és nők – vétkeztünk és híjával vagyunk az Isten dicsőségének. A Harvey Weinsteinek és Amber Heardek ugyanúgy, mint a Johnny Deppek és Rose McGowanek. Krisztus nélkül a verdikt: örök halál. Vele: örök élet.” Ez a néhány sor, azt gondolom, remekül összefoglalja a lényeget. Mindannyian bűnösök vagyunk. Lehet mutogatni egymásra, hogy ki a jobb és ki a rosszabb, de az igazságot egészében egyedül Isten látja. Sőt, továbbmegyek: Jézus maga az igazság. Mi, emberek annyira okosnak hisszük magunkat sokszor. Osztjuk az ítéletet minden egyes nap. Ő ezért hibás, ő azért bűnös, a harmadik meg aztán a legrosszabb, hisz keresztényként csinálja, amit csinál. És mi mit csinálunk keresztényként eközben? „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” (Mt 7:1) Mindannyian ismerjük ezt az igét, előszeretettel mondogatjuk is, de vajon eszerint élünk? Belelátunk a két amerikai színész életébe úgy igazán? Ismerjük a szívüket? Nem hinném. Elhangzott az ítélet, elhangzott számtalan vélemény ilyen vagy olyan irányból, de a helyzet az, hogy a teljes igazságot egyikünk sem ismeri.
A nyilvánosság előtt zajlott per sok médiumnak volt nyereséges. Tudták, ahogy meglátják az emberek a szaftos botrány címét, már kattintanak is.
Hiszen annyival jobban szeretünk mások konfliktusairól, szakításáról, válásáról beszélni, mint a saját életünk sebeiről!
Biztonságosabb terep. Amíg lehet szörnyülködni mások életén, addig „mentségünk” van, hogy ne a saját életünkkel törődjünk, annak kuszaságaival, bizonytalanságaival és megoldhatatlannak tűnő problémáival. Addig sem kell vállalnunk a saját gyengeségünket. Ebben, azt hiszem, sajnos nagyon is hasonlítanak a hívők és a nem hívők. Mert még ha keresztényként büszkén azt is állítjuk, hogy mi nem foglalkozunk a celebek életével, nem ugyanezt tesszük-e másokkal? A pap magánéletéről, a szomszédunk idegesítő szokásairól, a testvérünk furcsa dolgairól nem beszélünk egymással? „Én nem akarok, beleszólni, de azért…” – olyan jó lenne tényleg nem beleszólni. Bőven van dolgunk önmagunkkal is. Bőven van olyan bűnünk, amelyet Isten elé vihetünk és megbánhatunk. Bőven vannak olyan félelemeink, amelyeknek megkereshetjük az okát. Bőven akad olyan konfliktus, ahol ideje lenne elengedni a haragunkat és megbocsátani.
Egy világi blogger, Ágoston László ezt írta a perről: „Bevallom, nem követtem a Johnny Depp – Amber Heard per részleteit, mert nem érdekel két színész magánélete. Amit követtem viszont, az a világ reakciója volt. Férfiak milliói vártak elégtételt a saját sérelmeikért. Mert ahogyan égbekiáltó azoknak a nő ismerőseimnek a száma, akiket erőszak ért, égbekiáltó azon férfi ismerőseimnek a száma is, akiknek nő tette tönkre az életét. Jó lenne elkezdeni bekötözni a sebeket…” Bekötözni a sebeket. Még egy nem hívő is ezt várja. Nem pont ezt ígérte Isten? „Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.” (Zsolt. 147:3)
A világunk gyógyulásért kiált.
Rengeteg hasonló jellegű, sőt ennél sokkal súlyosabb perről nem tudunk. Rengeteg fájdalom, elutasítás, kizsákmányolás, félelem, szorongás, agresszió, erőszak tombol a világunkban nap mint nap. És nem, nem kell felvennünk mindezeknek a terhét. De fel kell ébrednünk, hogy ideje imádkozni és cselekedni. A jót is megmutatni. Időként kilépni a keresztény buborékunkból és bemutatni a világnak azt, hogy van remény. Bevinni a fényt a sötétségbe. „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” (Róm. 8:19)
Szilágyi Anna
Még nem érkezett hozzászólás