Spanyolországban rendezték meg a Konferencia Európa keresztény megújulása felé elnevezésű eseményt, amely napjaink egyik kulcsfontosságú kérdését feszegeti. Milyen jövő vár a rohamosan változó világban a keresztény alapokon nyugvó európai társadalomra?
Megtisztelő élmény volt részt venni a madridi San Pablo CEU Egyetem és a CEFAS (Centro de Estudios, Formación y Análisis Social) kutatóközpont által szervezett Európa keresztény megújulása felé konferencián. A háromnapos eseményen hat ország (Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország és Spanyolország) neves előadóinak gondolatait hallgathattam meg. Európai parlamenti képviselők, újságírók és egyetemi professzorok fejtették ki véleményüket a témában, kitérve annak köz- és hitéleti vonatkozásaira is.
Hívőként egyre több aggasztó jelenséget vélhetünk felfedezni a környezetünkben és Európa-szerte egyaránt.
A konferencia előadói szerint egyre nehezebb ma már keresztény Európáról beszélni. Egyrészt kevesebb szülő dönt gyermeke megkeresztelése mellett, másrészt csökkenés figyelhető meg az egyes felekezetekhez tartozó gyakorló hívők számában. Mindeközben romlik az egyház társadalmi megítélése is. Alapjaiban észlelhető az a tendencia, hogy az európai lakosság korántsem tekinti már magáénak a kultúrájának és társadalmának alapjául szolgáló keresztény tanokat és értékrendet.
„Civilizációnk elveszti kapcsolatát az élettel és a valósággal” – állította a rendezvényen előadóként felszólaló Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény főigazgatója. Beszédében kitért többek között azokra a társadalmi és közéleti problémákra – az abortuszműtétek és öngyilkosságok számának aggasztó emelkedése, a társadalmat megosztó liberális eszmék terjedése, a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom csökkenése -, amelyek miatt „Európa rossz irányba halad, sötét jövőt előrevetítve a következő generáció számára”. Megoldásként a kereszténydemokrata politika fontosságát hangsúlyozta. Ez ugyanis az egyenlőség és a közjó elvét előtérbe helyezve viszi tovább a keresztény szellemi örökséget. A család, a házasság, a közösség, a törvény és a munka, ezek tisztelete útmutatóul szolgálhat minden nemzetnek ezekben a mai a kihívásokkal teli időkben.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésein a hitben és a keresztény értékekben való megerősödés lépéseit is megvitatták a felszólalók. Véleményük szerint nem radikális változásra, inkább a gondolkodásmód és életvitel átalakítására lenne szükség. Az egyház részéről a hívők egy közösségként való fejlődésének segítése, a Biblia tanainak korszerű közvetítése lenne célravezető. A társadalomban pedig annak a realizálása, hogy
a kereszténység nem egy elavulófélben lévő vallási irányzat, hanem az a kapocs, amely elemi szinten köt össze minket, európaiakat.
A fókusz nem kizárólag a vallásosságon, az értékrenden is van. Azon, hogyan vagyunk jelen az életünkben, a munkánkban, a kapcsolatainkban, milyen jövőt képzelünk el civilizációnk és gyermekeink számára.
És hogy mi a konferencia üzenete nekünk, a hitünket gyakorló közösségnek? Talán az, hogy még inkább el kell mélyednünk Jézus tanításában, törekednünk kell az Ő útján járni és ezzel példát mutatni a saját környezetünknek, felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket a hit ad számunkra. Előfordulhat, hogy ez több lelki munkával jár, de felelősségünk van Európa jövőjére nézve.
Ötvös Kinga
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás