Lőw Gergely atya ismételten billentyűzetet ragadott, hogy lelkiségi írásával segítsen a 777 olvasóinak: ezúttal 5 szempontot ajánl a figyelmünkbe, amelyek segítségével hittel teli ünnepünk lehet!
Mi kell ahhoz, hogy meghitt karácsonyod legyen? A válasz egyszerű: hit. Ahhoz, hogy meghitt karácsonyunk legyen, meg kell hinni a karácsonyt. Meg kell dolgozni a hitünket, meg kell dolgozni a hitünkért. De ezt megvalósítani már korántsem olyan egyszerű. Azonban furcsamód éppen az életünk nehézségei, mélypontjai, „nemtetsző részei” segíthetnek ebben nagyon sokat.
Barsi Balázs atya hívta fel a figyelmemet egy írásában arra, hogy amit alapvetően szívesen társítunk a meghitt karácsonyi hangulathoz – az otthon melege, a finom vacsora, az ünnepi teríték, a szép ajándékok –, az első karácsonyból éppen ezek hiányoztak. És mégis benne volt a karácsony lényege: Isten egészen közel jön, velünk van, találkozhatunk Vele. Nyilván nincs „varázsrecept” minderre, de egy barátom, Jani története kapcsán hadd hozzak ide 5 szempontot, amelyek azt gondolom, közelebb vihet bennünket a hitünk megdolgozásához és a karácsony lénQyegéhez.
1. Tedd próbára bátran a hitedet
Jani gimnazista korában nagyon szerelmes volt egy lányba, Petrába: sokat imádkozott azért, hogy ő is beleszeressen, de ez nem történt meg. Jani nem adta fel, rendületlenül mondta a fohászokat, kérte a Jóistent.
hirdetés2. Kérdezd meg magadtól, hogy mit is ünnepelsz igazán karácsonykor
Egy idő után elkezdett azon gondolkodni, hogy ha neki olyan fontos, hogy ez a lány is úgy érezzen iránta, mint ő az ő irányában, és Isten ezt nem teszi meg a kedvéért, akkor valami nem stimmel. Arra jutott, hogy Isten vagy gyenge, és nem tudja megtenni, amit kér tőle, vagy rosszakaratú az irányában, vagy pedig lehet, hogy egyáltalán nem is létezik. Ez egy nagyon nyomasztó gondolat volt. Nagyon sokat keresett, kutatott, gondolkozott, de egyre sötétebben nehezedett rá ez a gondolat, amely már egészen beleette magát a lelkébe.
3. Ne félj a mélypontoktól, azok nélkül nincs katarzis
Jani karácsony este jutott el a mélypontra. Ahogy ez lenni szokott, a közös családi ünneplés előtt kitört egy kisebb családi „botrány”, és ő nagyon összeveszett a bátyjával. Patthelyzet alakult ki. A bátyja nem kért volna bocsánatot, ahhoz túl büszke volt, de ő se kezdeményezhetett, mivel az meg túlságosan erőltetett lett volna. Csak állt a fa előtt, a betlehem előtt, és iszonyatos nagy düh volt benne: minek ünnepeljük mindezt, ha Isten nem is létezik? Mi értelme ennek az egésznek? Hol a béke?
4. Jézus – bármilyen formában is jön – fogadd be
Ahogy énekelte a család a minden évben szokásos karácsonyi énekeket, és Janiban ment föl egyre a pumpa, egyszer csak történt valami, amire egyáltalán nem számított. Jani egyik húga hazahozott az iskolából egy nagy ostyát – azt mondta, ez egy lengyel hagyomány: szét kell törni, és mindenkinek odamenni a másikhoz egy darab ostyával, odaadni neki, és kibékülni. Jani semmi más módon nem békült volna ki a bátyjával, ez tuti biztos volt, de ez az ostyás dolog mindkettőjüket meglepte. Annyira, hogy szó nélkül odamentek egymáshoz, kicserélték az ostyát, megölelték, megveregették egymást és kibékültek. Az éjféli misén Jani majd’ kiesett a padból, akkora mosoly volt az arcán. Nem azt kapta meg, amit kért, sokkal többet kapott: abban az ostyatörésben Jézussal találkozott.
5. Add Jézusnak karácsonyi ajándékként egy gyengeséged
A Schönstatt Mozgalom alapítója, Joseph Kentenich atya mondogatta mindig: „Mennyei atyánk nem tud ellenállni gyermeke felismert és beismert gyengeségének”. Elképesztő erőket szabadít fel, amikor odavisszük a mi Atyánk, a mi Papánk irgalmasságához a bűneinket, a gyengeségeinket, a törött részeinket.
Karácsonykor menj ezzel a bizalommal a Kis Jézus jászolához. Vidd oda azt a sajgó sebedet is bátran!
És kérd ajándékul Tőle, hogy emelje fel magához ezt a részedet, az életednek ezt a területét, gyógyítson ezen a ponton: és adja neked az Ő békéjét, az Ő meghitt karácsonyi hangulatát, amelyet, nem úgy ad, ahogy a világ adja” (Jn 14,27), és ezért nem veheti el tőled senki.
Lőw Gergely atya
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás