Hajlamosak vagyunk mi, emberek folyton azt nézni, mi hiányzik, miközben a jó dolgokhoz könnyen hozzászokunk. Te természetesnek veszed, hogy napi kapcsolatban lehetsz a világegyetem Teremtőjével és üdvösséged van?
Könnyen belefeledkezünk a hétköznapokba, mindenki építgeti a saját kis életét, és így akár el is felejtjük, hogy mennyire kiváltságosok vagyunk mi, akik ismerhetjük Istent. Bár én keresztény családba születtem, így szinte magától értetődő volt, hogy követjük Jézust, fontos, hogy megálljak időről időre és egyet hátralépve szemléljem az életem. Ha neked viszont konkrét emléked van a megtérésedről, talán még könnyebb észrevenni az előtte-utána életed közti különbséget. Ezt egy ismerősöm nemrég találóan úgy fogalmazta meg, hogy nemcsak a történelemben, hanem az egyén életében is van Krisztus előtti és utáni korszak.
Szóval álljunk meg egy percre, nézzünk kicsit túl a napi gondokon, teendőkön és vegyük észre: óriási ajándék, hogy Isten gyermekei lehetünk!
A hétmilliárd ember közül sajnos a többség nem úgy éli le az életét itt a földön, hogy tisztában van annak céljával és ismeri a valódi, Istentől kapott identitását. De mi igen! És ezt tovább is adhatjuk. ,,Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: „Bizony, az ő nemzetsége vagyunk.” (ApCsel 17:28)
hirdetésNekünk a Királyok Királya a szövetségesünk! Ha csak eszembe jut ez, máris öröm és békesség jön a szívembe, hiszen ki lehetne nagyobb Őnála? Senki és semmi!
Benne ráadásul örökségünk van, nem is akármilyen.
,,Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.” (Ef. 1:13)
Vegyük hát le a tekintetünket ma önmagunkról, nézzünk Istenre és arra, kikké váltunk Benne!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás