Az állatok és a természet tisztelete Istentől kapott feladatunk, hiszen a teremtéskor ránk bízta a Föld gondozását. Visszaélünk vele vagy felelősen gazdálkodunk?
„Embert és állatot megtartasz, Uram.” (Zsolt 36,7)
„Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket.” (Mt 6,26a)
Bolondnak tartották Albert Schweitzert (evangélikus lelkész, teológus, orgonaművész, orvos) az afrikai kórház építkezésén, amikor egy cölöp gödörbe helyezése előtt kivette (vagy kivetette) a férgeket, nehogy fölöslegesen elpusztuljanak. Egyik reggeli áhítatában arról beszélt, hogy milyen fontos megmenteni egy fuldokló darazsat. Amikor csónakkal vitték beteghez, nem engedte, hogy „közvetlen életveszély kivételével”, lelőjenek egy krokodilt. Lenyomta a puska csövét.
hirdetésIsten alkotta az állatvilágot.
Szereti őket.
Az emberiség egy része iszonyú bűnöket követ el ellenük: zárt, szűk hizlaldák; szállításuk, leölésük horror jellegű; a tengeri lények gátlástalan, korlátlan pusztítása szennyezéssel és a jóléti zabálással; erdők kipusztítása, stb.
Hazánkban még mindig tartanak kutyákat és más állatokat méltatlan körülmények között. Ilyen például, amikor túl kicsi kalitkában éli le életét egy madárka. A Szentlélek világosságában el kell mindenkinek dönteni, hogy a pusztító erők képmutató csapatával vagy a felelős gondolkodók, irgalmas, a teremtettségben örömöt találók közösségével tart. Mindezek természetesen még inkább vonatkoznak az emberekhez való viszonyulásunkra. A világot Isten az embernek adta őrzésre, gondozásra és táplálkozásra. Tisztelem azokat, akik nem esznek húst, de a Biblia szerint felelősen lehet fogyasztani. Jézus és korosztálya is evett bárányt, halat.
Tiszteld, szeresd a teremtettséget alkotójával együtt, mint magadat!
Szeverényi János evangélikus lelkész
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás