Egy pár, aki 40 éve boldog házasságban él, felfed néhány titkot, hogy segítsen másoknak a kérdés megválaszolásában: mégis hogyan lehetséges, hogy a szerelem valóban örökké tartson?
A házassági tanácsadások, párterápiák során általában arra összpontosítunk, ami nem működik, hogy megfelelő tervet dolgozzunk ki a probléma kijavítására. Ugyanakkor hasznos a sikeres házasságok vizsgálata is. Ezek nemcsak arra taníthatnak minket, hogy
az egészséges szerelem igenis létezik és mi magunk is elérhetjük,
hanem arra is, hogy soha nem tudunk a rejtélyében teljesen elmélyülni, mindig van mit fejleszteni a kapcsolatban.
hirdetésÍme egy interjú egy boldog házaspárral (hamarosan a 40. évfordulójukat ünneplik), amelyből mindannyian hasznos tippeket kaphatunk!
A 40. házassági évfordulójukat ünneplik, és ez egyértelmű tanúbizonyságot tesz arról, hogy a szerelem egy olyan szövetség, amely mindig tovább fejlődhet, növekedhet. Mit tekintenének a közös történetük fő sajátosságainak?
Férj: Számunkra egymás megértése a legfontosabb, de ez nem egyenlő az ismerkedéssel. A másik megismerése olyan szempontokra vonatkozik, amelyeknek minden bizonnyal jelentősége van, mint például a másik ízlése, hobbija, érdeklődési körei és így tovább. A másik megértése mindenekelőtt az, hogy megtanulunk egymással együttérezni, megosztani a gondolatainkat.
Egyetértettünk abban, hogy ennek a megértésnek az eléréséhez teljesen őszintének kell lennünk, különben rosszul működő kapcsolatunk lesz. Bár az igazat megvallva, ez nagyon sok munkánkba került, és még mindig tanuljuk, hogyan is kell ezt jól csinálni.
Feleség: Azt hiszem, lassan elérjük ezt a célunkat is, mert mostanában, amikor olyan nehéz helyzeteken megyünk keresztül, mint például egy szeretett személy elvesztése, kudarcok vagy más szerencsétlen véletlenek átvészelése, megosztjuk fájdalmunkat és a nehézségek súlyát kettőnk között, így a teher enyhül.
Másrészt, ha valami pozitív dolog történik, és azt megosztjuk, az ellenkezője történik: a boldogságunk növekszik.
Valódi párbeszédek
Férj: Mielőtt megnősültem, túlságosan zárkózott voltam, így az elején visszahúzódóan viselkedtem, még akkor is, amikor a feleségem mellettem volt. De ő türelmesen segített abban, hogy nyitottá váljak. Aztán rájöttem, hogy a valójában vágytam rá, hogy megoszthassam vele a belső életemet, a gondolataimat.
Előfordult, hogy félbeszakítottam, vagy nem figyeltem igazán arra, amit mondott. Aztán megtanultam csendesen és figyelmesen hallgatni rá, megérteni őt.
Rájöttem, hogy közben a szemébe kell néznem, figyelnem kell az arckifejezését, a gesztusait és még sok mást, hogy megértsem, hogy a mondatai mélyén megtalálom az indítékait, bánatát és örömét.
És így apránként megértettem, hogy milyen módon szeretne szeretve lenni. Így épül fel a tartós házasság.
Nyitottság és bizalom
Feleség: Úgy segítettük egymás fejlődését, hogy teljesen megnyíltunk a másik előtt és lehetővé tettük, hogy ténylegesen megismerjen. Ez nagy bizalmat eredményezett, mivel úgy éreztük, hogy azzal vagyunk együtt, akivel szinte ugyanazt az életet éljük.
Természetesen az életünknek van egy olyan része, amelyet csak Istennel oszthatunk meg, és ezért tiszteletben tartjuk azokat a csendes helyzeteket, amelyekben éppen imádkozunk.
A „mi”
Férj és feleség: A legnagyobb tanulság, amit elsajátítottunk, az az, hogy különbségeink és nehézségeink ellenére a kölcsönös bizalomnak és egymás életében való részvételnek köszönhetően mindig sikerült fejleszteni a tudatunkat, hogy „mi” vagyunk. Képesek voltunk megteremteni saját valóságunkat, és ezzel együtt saját történetünket.
A legtöbb házassági (és egyéb) konfliktus a párbeszéd és az érintett felek megértésének zavarai miatt szövődik. Ez azt mutatja, hogy minden házastársnak szüksége van a másik jelenlétére, önátadására és meghallgatására.
Ez azt jelenti, hogy nem lehet, hogy „én” „te” nélkül elinduljon a szeretet útján.
Forrás: Aleteia
Ujhelyi Dóra
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás