2021. 06. 18.

Történelmi változás: 5 éves kortól lehet úrvacsorázni az Evangélikus Egyházban

Az úrvacsora vétele az Evangélikus Egyházban konfirmációhoz (az úrvacsorát megelőző felkészítő tanítás, amelynek célja a hitbeli megerősítés; keresztségi szövetség fiatalkori megerősítése) kötött, melyre általában 12 éves kortól kerül sor. Most a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöki tanácsa hosszas éveken át előkészített döntését nyilvánosságra hozta: keresztelt gyermekek és felnőttek is élhetnek úrvacsorával konfirmáció előtt. A püspöki tanács szakmai levelét alább közöljük.

Bevezetés

Krisztus gyermekeket hívó szava – amely több formában jelenik meg az evangéliumokban – arra indít minket, hogy egyházunk istentiszteleti gyakorlatában is megmutassuk a Krisztussal való személyes találkozás széles körű tapasztalatának lehetőségét a gyermekek számára. A tanítványok nem tilthatták el a gyermekeket Jézustól, sőt Jézus példaként állította őket a tanítványok elé az Isten országa tekintetében (Mt 19,14; Mk 10,14).

Az úrvacsora az értelemmel felfoghatatlan kegyelem ajándéka. Ezért nem korlátozhatjuk korhoz és értelmi szinthez kötve azt, hogy éljenek ezzel az ajándékkal.

Egyetlen feltétel lehetséges, hogy az úrvacsorázó értelmi és érzelmi szintjén felfoghatóvá, tapasztalhatóvá tegyük az elénkbe jövő, feltétel nélküli kegyelmet. Mindez felhívja a figyelmünket arra, hogy az úrvacsora jelentőségéről, tartalmáról, személyes és egyházi helyéről való közös gondolkodásunk és imádságunk nem csupán egyszeri alkalom, hanem keresztény életünk folyamatos feladata.

Ugyanakkor a gyónást mint az úrvacsorai személyes és közösségi felkészülés nélkülözhetetlen elemét e közös megfontolás részének tekintjük.

A gyermekek részesei a hívők közösségének. Isten gyermekei, a keresztség pillanatától az utolsó szívdobbanásig tagjai a választott népnek, a hívők közösségének, Jézus Krisztus testének, családjának. Ezért a lehető legnagyobb részesedést kell biztosítanunk Isten népe minden tagjának a kegyelmi ajándékokból, beleértve a gyermekeket is. Az istentiszteleti élet, a liturgikus cselekvések begyakorlása a bevésődés szempontjából nagyon meghatározó a gyermekek életében. Szükséges, hogy ne csak figyelhessék a kegyességi élet tevékenységeit. Törekednünk kell arra, hogy megtapasztalhassák az otthonosságot és az elfogadottságot az istentiszteleti liturgiában való részvétel által is. Így az úrvacsora lehetősége szinte magától értetődő természetességgel tartozhat majd hozzá gyülekezeti közösségi életükhöz.

A konfirmáció több évszázados történelmében elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol annak sokszínű funkcióját újra felfedezzük és megfogalmazzuk, tartalmát háttérbe szorult és korszerű lehetőségekkel egyaránt gazdagíthatjuk.

A konfirmáció előtti úrvacsora, az együvé tartozás megtapasztalása nevelési lehetőséget nyújt arra, hogy később az úrvacsorával természetes módon és rendszeresen éljenek. A konfirmációban pedig Isten személyre szóló áldásával és ajándékainak mélyebb megismertetésével indítja útra a fiatalokat az önálló, tudatos és elkötelezett keresztény életútra.

A konfirmáció előtt álló felnőtt, megkeresztelt testvéreinkre a fentiek értelemszerűen úgy vonatkoznak, hogy a konfirmált közeli családtag, házastárs, jegyes vagy a felkészítésüket végző személy (aki értelemszerűen lehet a gyülekezet lelkésze is) kíséretében vehetnek konfirmáció előtt úrvacsorát.

 Útmutatás

  • Egyházunk zsinata 2020 őszén elhatározta és 2021 tavaszán törvénybe is foglalta a konfirmáció előtti úrvacsoravétel lehetőségét. Szeretnénk, ha a gyülekezetek tagjai és a szolgálattevők megismernék egyházunknak ezt az új rendjét.
  • Konfirmáció előtt a megkeresztelt gyermekek szülői, keresztszülői vagy gyülekezeti kíséréssel úrvacsorában részesülhetnek. Ez ötéves kortól lehetséges.
  • A bevezetés időszakában a lelkésznek és a gyülekezet közösségének feladata, hogy intenzíven tanítsák a gyülekezetet az úrvacsora tartalmi és formai kérdéseivel kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy a gyülekezetben minél szélesebb körben történjen meg ez a tájékoztatás (presbitériumban, a gyülekezet különböző csoportjaiban, bibliaórákon, tanító vagy beszélgető alkalmakon), és szükség szerint kapcsolódjon hozzá a gyülekezeti megvalósítását tárgyaló nyílt párbeszéd.
  • Javasoljuk továbbá, hogy a lelkész beszélgessen a gyülekezethez tartozó családokkal, és igény szerint tanítsa is őket az úrvacsoravétel lehetséges új módjáról. Bátorítsa a lelkész és a gyülekezet vezetősége a családokat a családi istentiszteleteken való részvételre, ahol az úrvacsorában is megélhetik a közösséget. Kapjanak a gyermekek és a szülők is felkészítést az úrvacsora alapvető biblikus és lelki tartalmáról egyéni vagy kiscsoportos felkészítés keretében. A lelkész a felkészítés formáit a hitoktatókkal, gyülekezeti munkatársakkal és a családok képviselőivel egyeztetve, a gyülekezet helyi adottságait tekintetbe véve alakítsa ki. A felkészítés tartalmi meghatározásához a püspöki tanács teológiai és gyakorlati segítséget nyújt.
  • A konfirmáció előtti („gyermek-”) úrvacsora bevezetése hosszú folyamat, amelyhez nélkülözhetetlen a tanítás mellett a türelem, az empátia, a lelkipásztori segítő lelkület. Bizonyára a tanulás folyamata alatt, mindaddig, amíg begyakorlottá és természetessé válik a gyermekek úrvacsoravétele, sok megoldandó kérdés kerül napirendre. Arra kérjük lelkész testvéreinket, hogy tudatos teológiai gondolkodással keressék a felmerülő problémák megoldását, és segítsék a gyülekezetet az új helyzetben. Gyűjtsék a tapasztalatokat, és ezeket vitassák meg a lelkészi munkaközösségekben, majd továbbítsák a püspökök számára. Minden új, teológiailag, pedagógiailag, gyakorlati megfontolásból megalapozott, elfogadható javaslatot szívesen vesz a püspöki tanács.
  • A konfirmáció előtti úrvacsora lehetőségéről meghozott egyházi döntés általános érvényű. Ha a lelkészhez a család, illetve a gyülekezet felelős személye ilyen igénnyel fordul, akkor a lelkésznek biztosítania kell a felkészítést és az úrvacsorában való részvételt. Ugyanakkor egyetlen evangélikus gyermekre vagy családra nézve sem lehet kötelező a konfirmáció előtti gyermekúrvacsora, az egyház csupán annak lehetőségét kínálja fel.
  • A gyermek részvétele az úrvacsorában úgy történik, hogy az ostyát teljes egészében, a kelyhet (akár szükséghelyzetben kis kehely, akár közös kehely) csak a minimális ízlelés mennyiségéig adjuk. Használható tiszta szőlőlé is. Részesítsük előnyben a bemártás (intinkció) gyakorlatát.
  • Az úrvacsora formáját és gyakorlatát az adott gyülekezet lelkésze – lelkipásztori segítő szeretettel és igyekezettel – alakítsa úgy, hogy figyelembe veszi a helyi szokásokat és igényeket, s így a legjobb belátása szerint jó szívvel tudja végezni a rábízott szolgálatot.
  • Önállóan, felnőtt kísérete nélkül a gyermek csak a konfirmáció után élhet az úrvacsorával. Addig csak szülői, keresztszülői kísérettel vagy a családdal egyetértésben ezt vállaló felelős gyülekezeti taggal járulhat az oltárhoz.
  • A konfirmációnak megmarad az eredeti célja és értelme: az átfogó hitismeretek addigi összefoglalása, tudatos hitvallás és elköteleződés, a Szentlélek áldásának vétele személyes kézrátétellel. A megerősítés (konfirmáció) így valóban az Úristen ajándéka: ő az, aki meg akar és meg tud erősíteni. A konfirmáció utáni önálló úrvacsoravétel lehetősége meghívás a felnőtt keresztény életre.

Reménységünk szerint a konfirmáció előtti úrvacsoravétel hozzájárul a hitben való növekedés folyamatához. Elősegíti, hogy hitgyakorlattá váljon az úrvacsoravétel. Lehetőséget ad, hogy a család ily módon is megélje a hitbeli közösséget, valamint elősegítse a gyülekezeti kötődés kialakítását.

A püspöki tanács és a zsinat döntése segítse elő, hogy a konfirmáció előtti úrvacsora közösségében is megéljük egyházunk megerősödését és megújulását.

Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök
Szemerei János püspök
Kondor Péter püspök

Forrás: evangelikus.hu

Borítókép: Mk74 | Dreamstime.com
Hírek
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás