Megható történetet osztott meg a Stand for Christians angol nyelvű kiadása: múlt héten egy varsói vallási eseményt provokatív szándékkal zavart meg egy fiatal lány, azonban egy idős hölgy könnyeivel küszködve odalépett hozzá. A nem várt fejleményt követően nem csak megölelte egymást a hölgy és a tüntető, de még közösen keresztet is vetettek.
Csütörtök délután, egy katolikus – leginkább idősekből álló – csoport gyűlt össze Varsó szívében, hogy imádkozzanak a katolikus rádióért – a Mária Rádióért. Amíg a csoport a rózsafüzért mondta, egy fiatal LMBTQ-aktivista szivárványszínbe öltözve próbálta megzavarni őket, sértő szlogeneket énekelve, a katolicizmust becsmérelve. Néhány perc múlva egy idősebb asszony lépett a fiatal lányhoz, majd könnyekkel szemeiben csókolta meg lábfejét.
“83 éves vagyok, és rövidesen meg fogok halni. Az egész családom Lengyelország szabadságáért harcolt. A szívem törik össze, látván országunkat ily megosztottan. Nagyon szomorú vagyok, hogy a gyermekeinket így megvezetik […] Szeretlek téged!” – mondta az idős asszony.
“Én 21 éves vagyok, és én is szeretlek téged. […] Kérlek, ne sírj!” – válaszolt a fiatal hölgy.
A lány ezután már teljesen máshogy viselkedett és megkérte az idősebb asszonyt, hogy ne sírjon. Később megölelték egymást, mielőtt az idősebb asszony arra buzdította a fiatal lányt, hogy vessenek keresztet mindketten. A megható jelenet azzal zárult, hogy a néhány perccel korábban még a vallást támadó lány keresztet vetett az idős hölggyel.
A szeretet nem ismer lehetetlent.
Fordította: Sipka Gergő
Forrás: S4C
3 hozzászólás
Ez csak azért van, mert vélhetően ennek a lánynak még volt valami emléke gyerekkorából a vallásos nagymamájáról. De ezek a nagymamák idővel kikopnak, és amikor a most tüntető szivárványos lányok majd öregek lesznek, és az ő fattyaik fognak majd tüntetni, akkor ez már nem így fog működni.
Képzeljétek ez ugyanezt a szituációt az USA-ban, ők ugye jóval előttünk járnak a “fejlődésben”. Ott a tüntető szó nélkül megverte volna az odalépő öregasszonyt, és a média úgy állította volna be, hogy az egyház által feltüzelt öregek megtámadtak egy szegény fiatalt a szivárványos zászló miatt. Aztán kitették volna a néni adatait a netre, hogy lelkes aktivisták hadd zaklassák. Ez most úgy hangzik, mint valami képtelenség, de így lesz majd itt is, csak idő kérdése.
Így lesz itt is, ez igaz. De ismerjük fel, hogy a gonosz kettős cselvetésével kell szembenéznünk. Egyrészt az üldözések miatt sokan elpártolnak majd, vagy a propaganda miatt meghasonlanak. De van egy másik veszély is: a bátor, hitvalló keresztények egy része, belekeseredik a pozíciók elvesztésébe, az üldöztetésbe, és megutálják az üldözőiket. A néni abban mutatott példát, hogy hogyan lehet nagy szeretettel fordulni, leendő üldözőink felé. Az üldözőinket nem jó „fattyak”-nak nevezni. Ha már most így nevezed őket, mit fogsz mondani rájuk később, amikor igazán üldözni fognak?
Kedves Zsolt!
A “fattyak” kifejezés nem gyűlöletet jelent, hanem arra ténymegállapítás. Arra próbáltam vele utalni, hogy tipikusan a szétesett családok romjai között felnövekvő, jó példát már sosem látott fiatalok soraiból kerülnek ki később a lelkes családellenes aktivisták.