„Na végre. Végre egy sorozat, amely bemutatja, hogy Jézus mennyire vonzó. Végre egy tabudöntögető sorozat, amely bemutatja a személyét úgy, ahogy még soha egy film sem.” Nagy Abigél sorozatajánlója következik.
Végre egy sorozat, amely bemutatja, hogy…
Jézus VICCES. Zseniális a humora!
Jézus ért a gyerekek nyelvén. Kreatív és játékos. Tudja, mikor van a játék ideje és mikor kell bölcs tanítást átadnia, mikor kell olyan magokat elszórnia a gyerekek életébe, amelyek később biztos, hogy kihajtanak majd és gyümölcsöt hoznak, amik örök nyomot hagynak a szívükben.
Jézus IZGALMAS. Jézus sokszínű és tele van meglepetésekkel. Ha Őt követed, kaland lesz az életed. Egy percig sem fogsz unatkozni. Sosem tudhatod, hogy pontosan mire mondasz igent, amikor belevágsz a Vele való utazásba. Az út tele lesz váratlan fordulatokkal, és teljesen Rá kell majd hagyatkoznod, de jó lesz.
hirdetésJézus BECSÜLI a nőket. Egyáltalán nem idomul ahhoz a kultúrához, amely degradálja őket, hanem elismeri, felemeli és bátorítja őket. Érti a szívüket és beszéli a nyelvüket. Minden szava gyengéd, gyógyít és helyreállít.
Végre egy sorozat, amely bemutatja Jézus emberi mivoltát, nem csak az istenit.
Amely bemutatja, hogy Jézusnak is voltak fizikai sebei, hogy Ő is izzadt, hogy Ő is elfáradt, hogy Ő is sírt, Ő is nevetett, Neki is volt melege, Ő is fázott. Hogy Ő is volt gyermek, szülői tekintély alatt. Neki is engedelmeskednie kellett a szüleinek, és ezt még akkor is tette, amikor már felnőtt férfi volt. Nem volt tiszteletlen, nem szólt dacosan és pimaszul az édesanyjához, hanem még büszke is volt rá.
A sorozat egyébként nemcsak Jézus személyét mutatja be sokkal gazdagabban, mint bármi, amit eddig láttam Róla, hanem a tanítványokét is. Gyönyörűen közel hozza például Péter személyét, akinek az evangéliumokból tényleg kitűnik a karizmatikus, tüzes, vakmerő, tettre kész, harcias személyisége, aki Jézus egyfajta body-guardjaként tekint magára és igazi vezéregyéniség, ám sokszor forrófejű és meg kell tanulnia bölcsen kezelni a szenvedélyét.
Zseniális Máté alakítása is, akit én abszolút nem így képzeltem el, de ezek után nem nagyon fogok tudni elvonatkoztatni a sorozatbeli külsejétől és mozdulataitól. Amennyire idegesített az első részben, annyira szerethetővé vált közben és ő lett az egyik kedvenc szereplőm.
Kiemelném még Simon Péter feleségét is, akit tényleg megemlít az Újszövetség, de mivel keveset lehet tudni róla, nem szoktunk vele találkozni evangéliumos filmekben. A Chosen viszont egy olyan nőt és feleséget tár elénk a személyében, aki valóban olyan társ Péter mellett, aki szeretetben el tudta őt hordozni és pontosan tudta, hogy kell vele bánni.
Ha soha nem láttad még így Jézust (és a tanítványokat), ha soha nem ismerted még Őt ezekről az oldalairól (vagy bármelyik másikról), de szeretnél a szokásos vallásos maszlag helyett egy emberközeli Jézust látni, akkor ez a sorozat közelebb hozhatja Őt hozzád. Vagy téged Hozzá.
Semmit nem láttam, ami ennyire megközelítette volna azt, akinek egyébként én ismerem Őt személyesen.
Nap mint nap tapasztalom, hogy mennyire humoros, gyengéd, izgalmas, megértő, kedves, kreatív, bölcs, nyugalmat árasztó, kőszikla, menedék, barát, szerelmes Vőlegény és Társ.
Ha te eddig csak egy torz, vallásos képet láttál Jézusról, akkor szívből remélem, hogy esélyt adsz ennek a sorozatnak, és ahogy nézed az epizódokat, elkezdesz vonzódni az Ő gyönyörű személyéhez és te is beleszeretsz. Mert ha tényleg Őt látod, nem is tehetsz mást. Ha nem szeretsz bele, akkor nem Őt látod.
Nagy Abigél
hirdetés
8 hozzászólás
Én nem hiszem el, hogy létezhet jó sorozat. Egy jó film évekig készül, hát hogyan lehetne akkor jó sorozatot csinálni? Amikor határidőre gyártani kell az újabb és újabb epizódokat, akkor hogyan lehetne fenntartani a minőséget? A sorozat az leginkább vizuális zaj.
Az persze más kérdés, hogy ha valaki mindenáron sorozatot akar nézni, akkor inkább nézzen Jézusról sorozatot, mint brazil szappanoperát.
Na azt meg végképp nem értem, hogy a szerzőnek mi baja van a “vallásossággal”. Lehet, hogy én lemaradtam valamiről? Legutóbb még a “vallás” (a keresztény vallás) az egy pozitív dolognak számított errefelé.
Örülök, hogy Jézus emberi oldala is bemutatásra kerül, azt hiszem nekem is szükségem van látni a hétköznapi vidámság Krisztusi értékét, az egyszerű Jézust! Köszönöm az ajánló cikket! Ezek mellett, csak azt az egyet kérném, hogy a vallásosságot ne emlegessük ilyen negatív fogalomként.
„Jézus NEM bírja a vallásosságot, ő maga egy porcikájában sem vallásos…” az ilyen mondatok szükségtelenül provokatívak, a mögöttük lévő gondolat, hogy Jézus nagyon is emberközeli volt, szelídebben is megfogalmazható. De örülök a lelkesedésnek!
Tim Keller
A TÉKOZLÓ ISTEN
Harmat Kiadó
A könyv lenyűgöző
Még csak az jutott az eszembe, hogy ne feledjük el, volt olyan, hogy Jézus egyedül virrasztotta át az éjszakát, és eközben térden állva imádkozott az Atyához. Volt, hogy negyven napig böjtölt a pusztában. Filmek erről kevésbé készülnek, mert unalmasak lennének. Fogadjuk el, hogy egy film kevés ahhoz, hogy Jézust teljesen bemutathassa, csak bizonyos részeit villanthatja fel. Ezért legyünk velük kapcsolatban lelkesek (ha érdemesek rá), de hidegfejűek is, a szó jó értelmében. A cikkben a lelkesedés megvan, ez nagyon jó, sok pozitívum mozgatója. A „hidegfejűség” majd kicsit később jön 🙂
Hol lehet megnézni a sorozatot? Seholse találom?
Szia! Elvileg itt:
https://watch.angelstudios.com/
Ez a világ legjobb sorozata, konkrétan helyrehozta a Jézussal való kapcsolatomat: újra szerelmes lettem belé, mert amit ez a sorozat mutat róla, ugyanaz, mint amilyennek én is megismertem a vele való beszélgetések során.🙏
Volt néhány részlet, amit láttam belőle, és nagyon magával ragadott. Aztán láttam egy részletet, ami nagyon visszariasztott. Mindegy melyik. Hagytam magamban a dolgot, aztán egyre jobban megerősödött bennem, hogy nem akarom nézni.
Ahogy véleményeket olvasok a sorozatról, egyre inkább értem, miért.
A sorozat olyannak mutatja Jézust, amilyennek a XXI. század embere látni akarja. Magunknak alkotunk egy Jézust. Bocsássatok meg érte, de nagy tévedés azt gondolni, hogy az a jó Jézus- ábrázolás, ami olyannak mutatja, ahogyan én elképzeltem. Aztán már, ha imádkozol, Jonathant látod, nem Jézust. Jézus olyan, mint ő maga, és nem olyan, amilyennek én szeretném látni.
Az Evangéliumot olvassam inkább, szentmisére menjek az Eucharisztiát ünnepelni, vagy gyülekezetbe az Igét hallgatni, ha protestáns testvéreinkre gondolok. Ezek a Jézussal való találkozás pillanatai. Nem olyan intenzív, nem olyan plasztikus, nem érint meg érzelmileg olyan megrázóan, mint a Chosen? Talán nem véletlenül. Mert Jézust keresni kell. Utána kell menni a pusztába, ahol semmi sincsen. Nincs érzelmi élmény, nincs vigasztalás. Puszta van, és Jézus valahol ott imádkozik az Atyához. A szűk kapun menjetek be.