Papp Miklós görögkatolikus pap a pesterzsébeti templomban mutatta be a nagypénteki szertartást, prédikációjában mindenki számára megszívlelendő gondolatokat osztott meg.
Ma az egész keresztény világ – a Szentatyától kezdve egészen a legapróbb kis templomig – azon gondolkodik, hogy ezt a nagypénteket és a világjárványt hogyan lehet összekapcsolni. Vajon milyen örömhíre van a nagypénteknek a mostani élethelyzetünkben? Magam is ezen töprengek, hadd osszak meg veletek három dolgot amire jutottam.
A kereszt alatt Jézuson gúnyolódnak: “Ha Isten fia vagy, szállj le a keresztről!”. Ha leszáll a keresztről, akkor tényleg hisznek neki. Ha tényleg van egy olyan Istene, akinek ő valóban fontos, akkor szabadítsa ki, hiszen ezt ígérte. Mennyien gúnyolódtak rajta! El tudom képzelni, hogy Krisztusban lejátszódott a gondolat, hogy mi lenne, ha valóban leszállna onnan. Nem lenne könnyebb? Bizonyítani lehetne egyből Pilátusnak, zsidóknak és az egész világnak, hogy valóban Isten fia. Nem lenne látványosabb és gyorsabb ez az egész hittérités?
De Krisztusnak volt ereje ahhoz, hogy ne szálljon le a keresztről!
1. A mai napnak ez az egyik nagy üzenete: Jézus a nehezebb utat választja, hiszen egyszerűbb lett volna ezt megtenni mint végigkínlódni az egészet. De Ő nem szállt le a keresztről, mert bízott az Atyában! Még ha úgy is tűnik, hogy az Atya késik – nem avatkozik közbe, nem küldi angyalok légióit – mégis bízott az ő akaratában!
A mostani járványhelyzetben naponta kétszáz családnak telefonálnak, hogy ne várják haza a szerettüket. Egyre fiatalabb lesznek betegek, miközben az orvosok és az ápolók egy éve küzdenek hősiesen. Hol késik az Isten? Ott motoszkál bennünk a kérés – ami szinte istenkísértés is tud lenni – hogy most már szálljon le a keresztről, elég volt. Szálljon le és minket is szállítson le onnan bennünket. Kívülről is halljuk a kérdést, hogy “na keresztények, hol van a ti Istenetek?”, de magunkban is feltesszük, hogy Uram, hol vagy, miért késel? De Krisztusnak volt ereje nem leszállni a keresztről és minket is képessé tesz arra hogy kitartsunk, amikor már várnánk hogy jöjjön az Atya segítsége.
A legmélyebben hívő emberekben ott van ez a makacs hit: ha az én Istenem nem szállít le a keresztemről, én akkor is kibírom! Akkor sem fogom elhagyni a hitemet, nem fordulok ki önmagamból, mert bízom benne. Úgy, ahogy Krisztus is bízott benne a kereszten. Az Atya tudja hogy hogyan tegyen igazságot, hogyan váltsa meg ezt az egész helyzetet. Csodálatos, amikor valaki eljut arra a szintre, hogy nem lázad Isten ellen, nem kiabál szitkozódva, hanem megmagyarázhatatlan mély hittel bízik benne. Nagypéntek reményt ad nekünk, hogy kibírjuk a mostani helyzetünket.
2. Kétezer éve Jézus példabeszédeit olvassuk, kimeríthetetlenek a tanításai. Gyermekkorunktól halljuk a zseniális mondatait. Megtanít minket imádkozni, a Miatyánkkal a legcsodálatosabb imát adja át, amelyben minden benne van. A keresztre szegezve elmondott szavai is fantasztikusak. “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Olyan erő van ebben a mondatban, hogy az áthullámzik az egész történelmen és ez mindig is így lesz.
Jézus másik mondata: Szomjazom! Teréz anya ebből az egy mondatból élt. Minden kápolnában, ahol Teréz anya nővérei szolgálnak ki van írva ez a szó. Valahányszor egy leprás vagy más beteg embernek inni adott úgy fogta fel, mintha Krisztus szomjúságát csillapítaná. Krisztus legutoljára nem mond nagy bölcsességet, hanem kiáltott egy nagyot. Valami artikulálatlan felkiáltás lehetett. Ez azért fontos, mert Krisztus fulladásban halt meg, nem a sebektől. Pontosan ahogy a COVID is csinálja: nehezen lélegzik az ember, megtámadja a tüdőnket. Mennyire közel van minden beteg emberhez, a nehezen levegőhöz jutókhoz Krisztus! Nem csak hozzájuk van közel, hanem azokhoz is akik lelki értelemben fulladnak: a házastárshoz, akit nem engednek élni, a gyerekhez, akit nem engednek kibontakozni, az alkalmazotthoz, akit a főnök állandóan bántja. Jézus mindenkihez közel van, aki fizikailag vagy lelkileg – érzelmileg fulladozik.
Krisztus utolsó hangja egy nagy kiáltás, amelyben főpapként mindenkinek a fájdalmát viszi az Atya felé, akik nem tudnak már szólni.
3. Ma egyetlen templomban sincsenek sokan, mégis azt mondjuk hogy az egész Egyház itt van. A kereszten Krisztus helyettesítő volt, aki mindannyiunkért szenvedett és mindannyiunkat megváltott. A keresztje alatt csak néhányan voltak, de mégis bennük ott van a jövő egyháza! Hiába vagyunk csak néhányan a templomban, mégis az egész Egyház itt van! Ha kevesen is vagyunk, de az egész Egyházért imádkozunk. Helyettetek és értetek, akik nem lehetnek itt. Lehet, hogy kevesen vagyunk itt, de imádkozunk értetek: akik betegágyban vagytok, akik nem tudnak eljutni a templomokba, akikért dolgoznak ezekben a percekben is. A kevés ember is mindenkit képvisel, ez nagypéntek egyik üzenete!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás