Míg a nőiség kérdéseit számtalan oldalon rendszeresen boncolgatják, addig kevesebb szó esik arról, hogy mi teszi a férfit férfivá? Az Új nemzedék legújabb adásában a 777 főszerkesztője, Martí Zoltán, és Krúdy Tamás, a Váci egyházmegye kommunikációs igazgatója beszélgetett arról, hogy mitől lesz valaki férfi, illetve mi változik azáltal hogy , ha valaki keresztény férfi?
Krúdy Tamás szerkesztő, újságíró, hatgyermekes édesapa, vezető szerkesztője, illetve főszerkesztője volt országos női, illetve férfi magazinoknak; dolgozott televízióban, és jelenleg a Váci Egyházmegye kommunikációs igazgatója. 2007-ben ő nyerte el elsőként a Családbarát Médiáért-díjat. Újságírói munkájának a mai napig központi témája a házasság, a család, és az ahhoz kapcsolódó kérdések. Az Új nemzedék adásában beszélgetőpartnere a 777 főszerkesztője, Martí Zoltán volt.
Mitől lesz valaki keresztény férfi?
„Attól, hogy erős az identitásában. Pontosan tudja, hogy az egész élete, az identitása, a lénye, az már a fogantatása előtt el volt tervezve az Istennek. Ott hordozza az Isten a tenyerén. És neki nem bizonyítania kell, sem a férfiasságát, sem az erejét, sem a nagyszerűségét, sem a világ szemében nem kell bizonyítania, hogy ő mennyire értékes, mennyire jó, vagy mit tud elérni, hanem a saját identitásában van egy olyan alapvető erős bizalom, olyan hit, amelyik az Istenből fakad.” – vallja Krúdy Tamás.
„Többet vár el a világ a keresztény férfitól.” – hívta fel a figyelmet Martí Zoltán.
„Azt gondolja a világ, hogy aki keresztény férfi, az nem követ el bűnt, annak nem lesz a házasságában probléma, úgy él, hogy az egy igazi példakép legyen, egyszerre erős és egyszerre gyengéd, már-már tökéletesnek kell lennie.” – mondta Martí Zoltán, aki azt is kiemelte, hogy a keresztény férfi ugyanúgy küzd az élet gondjaival, mint bárki más.
„A keresztény férfi azért is keresztény, mert Krisztus-követő akar lenni, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig sikerül is neki.”- tette hozzá.
Társadalmi elvárások
Keresztényként számtalan elvárással találjuk szembe magunkat, melyek nem csak a világi közeg felől érkeznek. Számtalan elvárást támasztanak felénk a keresztény közösségek is, a fiatal házasságtól kezdve a gyermekek számán át. Martí Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte:
„Ha nem elvárásként tekint valaki a keresztény identitására, hanem mint lehetőség és ajándék, akkor szerintem sokkal jobban jár az életben.”
Krúdy Tamás szerint a vallás irányba állít minket. A közvélekedéssel ellentétben nem terhet jelent, hanem felszabadít.
„Azok a kijelölt cölöpök,amiket a vallásunk segít nekünk megtalálni, azok az én identitásomnak a felfedezéséhez segítenek hozzá, hogy megtudjam, hogy ki vagyok én, akit az Isten eltervezett? És inkább szabadságot kap ezzel az ember.”
A hagyományos szerep nem elavult
Sajnos világosan látható az a tendencia is, hogy a férfiak nem kapnak elég támogatást az identitásuk erősítésében.
„Egy feminin világ felé haladunk, pedig a férfinak rengeteg olyan tulajdonsága van, amire fel lehetne nézni.” – jegyezte meg Martí Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy nem tartja elavultnak a hagyományos férfiszerepet, sokkal inkább lehetőségként tekint rá.
A beszélgetés során a résztvevők többször őszintén vallottak saját nehézségeikről is. A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni.
1 Komment
“már a fogantatása előtt el volt tervezve az Istennek.” Óvatosan kell ezzel a gondolattal bánni. Mert a tervet egy akarat előz meg,Isten akaratát meg teljesíteni kell,különben megharagszik (gondolhatnánk). Így viszont oda a szabadságunk,mert ha egy előre eltervezett terv mentén kell mozognunk,akkor mi mik vagyunk a szabad akaratunkkal? Megkeseredettek leszünk ha mindig Isten tervét kutatjuk és ha kel ha nem,mindenben azt látjuk (vagy az ellenkezőjét)
Persze sejtem azt is,hogy egy keresztény nem gondolkodhat másképp. Istennek mindenkivel terve van. De vegyük észre azt,hogy e tervet valójában nem tudjuk és nem is akarjuk elfogadni. Nem tudjuk elfogadni,mert folyamatosan kérünk Istentől.Ha tudjuk,hogy van egy terve,akkor felesleges kérni. Akarni pedig azért nem akarjuk,mert valójában semmi kedvünk felnőni. A felnőtt ember ugyanis (többé kevésbé)önálló,szabad és felelősség teljes.
Szabaddá pedig az a gondolat tesz bennünket ami azt mondja :”Ne szalasszunk el egy alkalmat sem,amikor Isten LEHETŐSÉGET ad a jóra.” (Bese Gergő atya 21.02.01) Isten TERVE gúzsba köt,de nem Isten,hanem a terv.Isten LEHETŐSÉGE nem felszabadít hanem szabadnak hagy bennünket.