2021. 01. 06.

Makovecz-katedrális: közeledhettek az álláspontok, de rengeteg a kérdőjel

Habár a közvélemény hosszú idő után hallhatott ismételten a Makovecz Imre által tervezett budapesti katedrális megépítéséről,  a 777 információi szerint nem a semmiből merült fel újra a grandiózus terv megvalósítása.

Az elmúlt napokban a hazai keresztény és világi sajtó egyaránt kiemelten foglalkozott a “Makovecz-katedrális” témájával, miután az év első napján a Hír TV Credo című műsorában Makovecz Pál – Makovecz Imre fia -, Melocco Miklós szobrászművész és Nagy Ervin Kossuth-díjas építész is kifejezte azt a vágyát, hogy megépülhessen a tíz éve elhunyt művész által tervezett katedrális. A fejleményekről rengeteg médium beszámolt, többek között a Telex, az Origo , a Vasárnap és a Magyar Nemzet is.

A 777 információi szerint nem igazak azok a híresztelések, hogy hosszú idő után a semmiből került újra a felszínre a katedrális megépítésének ötlete. A tervezők tavaly találkoztak a katolikus egyház vezetőivel, hogy átbeszéljék a kezdeményezést, illetve tudomásunk szerint egy régi ellentétre is pontot tettek: a Makovecz-család és a bíboros rendezte a kapcsolatát, így elsimulhattak a korábbi konfliktusok. Ennek ellenére a templom megépítése körül rengeteg a kérdőjel, amelyek három részre oszthatók: anyagi, építészeti és teológiai.  Anyagilag az egyház nem tudja – és egyes sajtóhírek szerint nem is kívánja – állni a költségeket, ráadásul egyelőre az is bizonytalan, hogy pontosan hol is lenne a templomnak a helye. Fontos szempont, hogy nem csak a katedrális felépítése drága, hanem annak fenntartása is költséges, Nagy Ervin építész 2011-ben erre a felvetésre a Heti Válasznak nyilatkozva elmondta, hogy egy hatalmas urnatemető létrehozásával fenntartható lenne az épület.

Tisztázni kell azt is, hogy hol épülhet meg a katedrális, hiszen az Apor Vilmos téren – ahová eredetileg tervezték – erre valószínűleg nem lesz lehetőség. Információink szerint több helyszín is szerepel az elképzelések között, de ennek kiválasztása előtt még más, fontos részleteket kell tisztázni. Például a teológiai részt, hiszen korábban többen is kifogásolták akár a templom eredeti elnevezését – Szentek és kárhozottak temploma – akár a tervrajzok egyes elemeit. Jól jelzi a téma érzékenységét, hogy az elmúlt napokban tucatnyi emberrel egyeztettünk a templom kérdéséről, és habár mindenkinek határozott véleménye volt – azt csak nagyon kevesen vállalták névvel. Értesüléseink szerint a tervezők nyitottak arra, hogy a teológiai kérdéseket átbeszéljék a katolikus egyház vezetőivel, – hiszen például Nagy Ervin főépítész is gyakorló katolikus, a pannonhalmi bencéseknél tanult – kifejezetten igényelnék, hogy a püspöki kar tagjai véleményezzék a meglévő terveket. Ha ez megtörténik, akkor az egyik nagy akadályt sikerülhet elhárítani.

Makovecz Imre fia, Makovecz Pál a 777-nek nyilatkozva visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint édesapja neopogány elemeket használna a templomépítésnél:

“Csak Magyarországon voltak olyan hangok, amelyek szerint édesapám neopogány motívumokat használt volna, Erdélyben például egyetlen általa tervezett templomnál nem fogalmazott meg senki kritikát. Az sem véletlen, hogy 2011-ben XVI. Benedek pápa tiszteletére  a Vatikán az egész világról meghívott hatvan olyan művészt, akinek a munkásságát nagyra tartja: Magyarországról egyedül édesapámat hívták meg, mégis itt érték olyan vádak, hogy eretnek lenne. Ez a katedrális egy kivételes üzenetet hordoz, hatalmas evangelizáló ereje lenne, hívő és nem hívő embereket is lenyűgözne, amely Makovecz Imre emlékművének esszenciájaként vonulna be a történelembe. Ha az anyagiak rendelkezésre állnak, akkor nagyságrendileg tíz év alatt megépülhetne az épület.”

A szövevényes ügyre jellemző példa a XII. kerületi önkormányzat és a felső-krisztinavárosi plébánia plébánosának teljesen eltérő vágya és reménye. Míg Arató Zsolt, a budai kerület sajtófőnöke az Indexnek  úgy fogalmazott, hogy Hegyvidék elkötelezett támogatója a templom megépítésének, addig Pákozdi István atya a Szemléleknek adott nyilatkozatában leszögezte, hogy lezárt történetként kezeli az ügyet – azaz az Apor Vilmos téren nem fog megépülni a katedrális.

Szőnyi Szilárd újságíró a(z egykori) Heti Válasz szerkesztőjeként korábban sokat foglalkozott a templom felépítésének kérdésével, szerinte több akadálya is van a tervnek:

“A helyszínen már van templom; a hatalmas építési, majd fenntartási költségek túlzott terhet rónának az államra,  az egyházra, főleg most, a gazdasági válság idején. A beruházás legalább tíz évet venne igénybe, és az egyház számára ez az akár két-három kormányváltásnyi idő sok bizonytalanságot rejt magában. Ezenkívül a katedrális a katolikus tanítástól némely tekintetben idegen antropozófiai, azaz „szellemtudományi” hagyományból is merít. Jellemző, hogy Makovecz Imre eredetileg Szentek és kárhozottak templomának nevezte a tervet, és – hogy elvegyék eme teológiai határeset élét – csak később kezdték Szent Mihály-templom néven emlegetni.” 

Ami bizonyos, hogy a templom elkészülte nem csak a Makovecz-család álma, hanem egy jóval szélesebb civil kör lobbizik érte különböző szinteken. Ezt támasztja alá Makovecz Pál gondolata is, aki szerint sokan támogatják édesapja ötletét:

“A televíziós beszélgetés után rengeteg üzenetet kapunk – óránként tucatnyi számban. Egyik sem arról szól, hogy felesleges, vagy hogy “menjek a csudába” az ötletemmel, sokkal inkább bíztatásban részesülünk. Akkora szeretetet kaptunk, amekkorát még nekem is emésztenem kell, és amely arra ösztönözhet, hogy tegyük meg a következő lépést. A katolikus egyháznak van egy szigorú döntési mechanizmusa, amelyben szerepel hogy a templomépítést a megyéspüspök rendeli el. Egy ilyen templom megépítése ugyanakkor valóban lehet, hogy meghaladja az egyház anyagi lehetőségeit.”

Úgy tűnik, hogy habár messziről indultak az álláspontok a katedrális ügyében, mégis van rá esély, hogy azok tovább közeledjenek egymáshoz. De igazán komoly lépés csak akkor történhet, ha az elkövetkező időszakban sikerül egyezségre jutni az anyagi, építészeti és a teológiai kérdésekben, mert ezek tisztázása nélkül nincs realitása a projektnek.

Ha ez sikerül, akkor megépülhet Budapest új katedrálisa.

Borítókép - Fotó: Fotó: Hírtv
777 Háttér
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Augustus1 2021. 01. 06. 12:08

    Véleményem szerint az Egyháznak akkor kell úi templom építéséről gondolkodnia, amikor a meglévőkbe már nem férnek be a hívek, illetve ha valahol, eddig templom szempontjából el nem látott helyen erre igény van. A Makovecz-katedrálist pedig ha valakik mindenáron meg akarják építeni, ám tessék, de nem tudom, hogyan alakulna akkor az egyházjogi helyzete, fönntartása stb.

  • Válasz Géza 2021. 01. 06. 22:01

    Ez inkább a Gyűrűk urába és egyéb fantasy filmekbe, számítógépes játékokba illene, mint katolikus katedrálisnak…