“Az erős hitem segített abban, hogy derűs maradjak” – csodálatos levelet írt egy 107 éves ír asszony

Az ír és a nemzetközi sajtó is beszámolt arról a levélről, amelyet még októberben fogalmazott meg egy 107 éves ír asszony, hogy így adjon erőt az embereknek a járvány idején. Nancy Stewart megható üzenetét önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashatod!

Írország legidősebb lakosa, Nancy Stewart papírt és tollat ragadott, hogy lelket öntsön azokba az emberekbe, akiknek egy kis biztatásra van szüksége ebben a járványhelyzetben. Ám a tanácsait bármilyen embert próbáló időszakban érdemes megfontolni. A gyengéd, kedves szavai nagy segítségünkre lehetnek abban, hogy a helyén kezeljük a dolgokat az életünkben, és az egyszerű javaslatait, – mint például hogy igyunk egy csésze teát vagy imádkozzuk el a rózsafüzért – bárki beillesztheti a napi teendői közé.

Álljunk meg most egy kis időre és olvassuk el ezt a levelet, amelyet Paddy McCafferty atya, a belfasti plébános tett közzé a Facebookon, és közben tudatosítsuk magunkban, hogy a hit erejével átvészelhetjük a legnehezebb időket is.

Azoknak, akik biztatást keresnek a folytatáshoz

“A nevem Nancy Stewart és 1913. október 16-án születtem. Ezen a hétvégén töltöm a 107. évemet. Képzeld el, hogy milyen 107 évesnek lenni a világjárvány közepén. Ez még nekem is elképesztően szokatlan, tekintetbe véve mindazt, amin keresztülmentem. A Meath megyei Clonardban lakom, és már 83 éve ugyanaz az otthonom.

hirdetés

1989-ben veszítettem el a férjemet autóbalesetben, aztán az ikerlányaimat: Margaretet motoneuron-betegségben (ALS-szindróma) 2007-ben, Anne-t pedig a testvére miatt érzett szívfájdalom vitte el 2010-ben. Az évek során az összes barátomat elvesztettem, ami tulajdonképpen annak a következménye, hogy ilyen hosszú ideje élek a Földön.

Nagyon szerencsés vagyok, hogy van még további három lányom, Kathleen, Mary és Olive, egy fiam, Finian, és összesen 84 unokám, dédunokám és ükunokám.

Rengeteg szívettépő eseménynek lehettem a tanúja a hazámban, beleértve a világháborúkat, a népem megosztottságát, és számos más eseményt is.

Azért írok ma neked, hogy elmondjam: szeretettel gondolok rád, és hogy felajánljam: imádkozom érted. Jelenleg nagyon nehéz időket élünk meg a hazánkban, az életünkben és a világban. De szeretnék hozzád is eljutni e levél által, hogy reményt és hitet vigyek, hogy te is el tudd hinni, hogy a végén minden rendbejön. A vírussal való harcunk második fázisában vagyunk már, de ezen is túlleszünk. Én sok mindenen keresztülmentem azóta, hogy 1913-ban megszülettem, és tudom, hogy nem számít, mennyire fordul rosszra a helyzet, én vagyok az élő bizonyíték arra, hogy mindent túl lehet élni, és az elkövetkező években ez csak egy halvány emlék marad.

Az erős hitem segített abban, hogy derűs maradjak a harcaim közepette is. Köszönöm, hogy te is kitartasz ebben a nehéz helyzetben, hogy erős hited van és elszánt vagy. Sajnos ebben a helyzetben nem mehetünk oda a barátainkhoz, nem ölelhetjük meg őket és meg sem látogathatjuk egymást.

Azért írok, hogy elmeséljem a történetemet. Március óta bezártságban élek itthon Loiuse unokámmal, és a nehézség ellenére sikerült együtt átvészelnünk a helyzetet. Teázunk. Imádkozunk. Sütögetünk. Telefonálunk. Még a videóhívásokat is megtanultam kezelni, így hívom fel a családtagjaimat és a barátaimat, sőt, új barátokat is szerzek minden egyes nap, amelyet még kapok ezen a földön Istentől.

És ami nagyon fontos: ha lehangolt vagy, hívj fel valakit vagy menj el sétálni. Istent is szoktam kérni, hogy segítsen, amikor elszomorodom. Ez mindenki számára nehéz időszak, ezért kérlek, vigyázz magadra és viselj maszkot. Ha a tested egészséges, az elméd is egészséges tud maradni. Beszélgess másokkal. Egész életemben hittem, hogy erő lakozik a közös beszélgetésben, a közös teázásban, vagy abban ha elimádkozunk egy-egy tized rózsafüzért közösen. És ez segített nekem. Ez most annak az ideje, hogy erősen higgyünk, és sziládran tartsunk ki amellett, hogy a végén minden rendben lesz.

Figyeljünk arra, hogy senkit ne veszítsünk szem elől. Az emberiségnek most meg kell mutatnia, hogy képes gondoskodni az egyes emberekről. Vigyáznunk kell magunkra, de ugyanígy vigyáznunk kell mindenkire, aki körülöttünk van. Nézz fel és mosolyogj, még akkor is, ha maszk van rajtad. A szemed is mosolyogni fog, és lehet, hogy pont ez kell majd valakinek ahhoz, hogy ne adja fel. A jótettek sosem maradnak rejtve, úgyhogy adj bele mindent és légy jó. Nem azért vagyunk itt, hogy magunknak éljünk, hanem hogy egymásért éljünk.

El sem hiszem, hogy ennyit éltem, csak 50 körülinek érzem magam, de most, hogy itt vagyok, csak annyit tudok mondani, hogy Istenem, kérlek, hadd legyek itt még a következő születésnapomon is. Mindig előre kell tekintenünk. El sem hiszem, hogy én vagyok Írország legöregebb embere, és a saját otthonomban lakom, hiszen nem érzem magam ilyen idősnek.

Amikor az Úr akarja, eljön értem és elvisz, de egyelőre élvezem az életet, szeretem a családomat és mindennap imádkozom… És majd elfelejtettem, sok egészséges ételt fogyassz, ez fontos! Jó étel és rengeteg tea – szerintem ez a hosszú élet titka, valamint hogy pozitívan álljunk hozzá az élethez, amennyire csak lehet. Mindig nézzünk előre és reméljük a legjobbakat.

Köszönöm, hogy gondolsz rám és imádkozol értem, és biztosítalak, hogy én is megemlékezem rólad a sok-sok rózsafüzérben, amit naponta elimádkozom.

Nagyon köszönöm, hogy elolvastad a levelemet, és remélem, ha csak egy kicsit is, de segíthettem neked, hogy ne érezd magad olyan egyedül ezekben a napokban. Mindig van remény, és ha elkezdünk beszélgetni egymással, a napjaink nem lesznek üresek és együtt túlleszünk ezen is. Csak egy kis gyertyátra van szükség, hogy megtörtjön a sötétség, és mi magunk lehetünk ezek a gyertyák a világ számára.

Ez a nehéz időszak bizonyosan el fog múlni, mint az eddigiek, és csak az számít, hogy segítettünk egymásnak, hogy túléljük.

Isten áldjon meg!

Szeretettel,

Nancy nagymama”

Forrás: Aleteia

hirdetés