Megható gyermeki imádságot hozott nyilvánosságra a Répcelaki Szent István Király Plébánia a közösségi oldalán: egy ötödikes diák saját kézzel írt kis imát a járvány idejére, amely a gyermeki szív tisztaságával kéri Isten segítségét.
A Vas megyei Répcelakon azt a feladatot kapták hittanórán az ötödikes gyermekek, hogy saját szavaikkal megfogalmazva írjanak egy rövid imát – derül ki a Szent István Király Plébánia Facebook-oldalának vasárnapi bejegyzéséből.
Az ötödikes Julcsi egészen megható módon teljesítette a feladatot, az alábbi kis fohászt fogalmazta meg, kézzel írva:
hirdetésÉn Istenem, jó Istenem
Nagyon nem jó ez már nekem.
Állandóan itthon vagyok,
Ülök és csak unatkozok.
Vigyázz kedves szüleimre,
Rokonokra, testvérekre.
Hozz szeretetet a földre,
Tűnjön el a vírus örökre.
Áldd meg azt a sok-sok kezet,
Ki-e járvány ellen sokat tett.
Ámen.
Az ötödikes Júlcsi zseniális imádsága járvány idejére… 🙂 A gyermeki szívek kristálytisztaságát nem lehet felülmúlni. 🙂 Egy hittanos házi nem lebecsülendő lelki erőt képes adni. Ennyi. 🙂
Közzétette: Répcelaki Szent István Király Plébánia – 2020. november 29., vasárnap
hirdetés
1 Komment
„Tiszta gyermeki szív” Pontosan így imádkozik egy gyermek, neki még szüksége van bizonyos dolgokra, hisz nem tud egyedül létezni a világban. Neki még kellenek az ilyen kapaszkodók,mert még nagyon sok mindentől függ és nem önálló. Egy gyermeket ebben nem szabad megváltoztatni.
Azonban egy felnőtt már máshogyan kell, hogy gondolkodjon. Neki már viselnie kell a tetteiért a felelősséget. Egy felnőttnek már rengeteg lehetősége van a cselekvésre,ami kihat magára és a környezetére. Egy felnőtt nem csak egészségért imádkozik hanem először tesz érte és ha így sem működik,jöhet Isten.
Egy felnőtt már felelősséggel tartozik önmagáért a gyermekeiért, azoknak az igényeiért.
Ha mindent megteszünk magunkért,hogy jól ,boldogan és egészségesen éljünk,ezek után lehet Istenbe kapaszkodni (ha már csak a remény marad) Egy gyermeknek szinte csak a kapaszkodás létezik amit aztán bölcsen át kell irányítani a felelősségtudat felé. Meg kell tanítanunk,hogy a cselekedeteinknek következménye van. Annak is amit teszünk és annak is amit nem. Ezen kívül még önállóságra (önmagán nagyon sok múlik) és kötödésre (Istenhez,akihez egy egészséges viszonya van és nem jótündérnek képzeli).