Az önsajnálat egy bizonyos pontig egészséges, mert önmagunk megértését jelenti, azután viszont veszélyes dagonyázássá válhat – mondta Tapolyai Emőke keresztény pszichológus, a 777 OFFLINE korábbi vendége egy rövid videójában. Vajon képesek vagyunk befolyásolni, hogy meddig szenvedünk?
Mit nevezünk önsajnálatnak? Amikor például azt gondoljuk, „ez nagyon fáj, engem senki nem ért meg igazán/ nem látják a kihívásom mértékét/ a fájdalmam nagyságát/ a veszteségem végtelenségét”.
Úgy látom, mindannyiunknak joga van néha egy kis önsajnálatra, saját magunkkal tudunk legjobban együttérezni, ezt ön-empátiának is nevezhetjük. De egy ponton túl, ha beragadunk ebbe az önsajnálatba, az dagonyázás lesz, amelynek az a veszélye, hogy saját magunkat rántjuk egyre mélyebbre.
Seneca azt írta: „az ember rabja fájdalmának, és nem annyit szenved, mint amennyit érez, hanem amennyit feltett szándéka szenvedni”. Valóban el tudjuk dönteni, hogy nem nézünk másra, csak a szorongásainkra, el tudjuk dönteni, hogy nem engedjük el a fájdalmat. De dönthetünk úgy is, hogy nem akarunk tovább a saját fájdalmunk rabja lenni, hanem szabadokká szeretnénk válni.
A teljes videó:
Forrás: Kandela Központ – YouTube
hirdetés
1 Komment
“saját magunkkal tudunk legjobban együttérezni” Itt is megjelenik a magunk “leg”fontossága.
“nem annyit szenved, mint amennyit érez, hanem amennyit feltett szándéka szenvedni” Itt is megjelenik,hogy én vagyok a kulcsa a dolgoknak.
“De dönthetünk úgy is, hogy nem akarunk tovább a saját fájdalmunk rabja lenni, hanem szabadokká szeretnénk válni.” Szintén magunkon múlik a dolog.
E három idézet tökéletesen bizonyítja,hogy mire kellene figyelnünk igazából,magunkra.
“szabadokká szeretnénk válni” Ez hiú remény. Ahhoz,hogy szabadokká váljunk egy lakatlan szigeten kellene felnőnünk egy tökéletes környezetben, tökéletes szülőkkel együtt. Így semmi olyan lelki sérülést nem szenvednénk,ami később befolyásolhatna bennünket a szabadságunkban. Szabadnak lenni tehát illúzió,ám kevésbé alárendeltnek lenni az érzelmeinknek,már elérhető cél. Még Jézus sem volt szabad,bizonyítja az,mikor kiverte az árusokat a templomból.
Egyedül Isten szabad (lehet túloztam). Bár birtokában van mindennek, de nem befolyásolja semmi,legalábbis nem azok mint minket.