Habár a COVID-19 járvány miatt szinte mindenki úgy gondolta, hogy Ferenc pápa az idén nem fog új bíborosokat kinevezni, a katolikus egyházfő tartotta magát az általa teremtett szokáshoz. Mint pápasága óta minden évben, így 2020-ban is kreál új kardinálisokat.
Ferenc pápa az új egyházi év kezdetére, advent első hétvégéjére konzisztóriumot hívott össze, amelyen bejelentette, hogy a bíborosok testületét 13 fővel bővíti. Sem az olasz, sem a nagy amerikai katolikus hírportálok nem sejtették előre az információt, amit az is bizonyít, hogy nyár óta egyáltalán nem cikkeztek új kardinálisok kinevezésének lehetőségéről. Joggal felmerül a kérdés, kik is ezek az október 25-én, az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa által megnevezett új bíborosok, akiknek „érkezéséről” még a máskor olyan jól informált Vatikán-szakértők sem tudtak?
Hat olasz van a kinevezettek között
A tizenhárom új bíborosnak majdnem a fele olasz. Ferenc pápa Itáliából egyszerre ennyi személyt még nem emelt a bíborosi testületbe. Az elmúlt években a kardinálisok között az olaszok száma nagymértékben lecsökkent. Korábban íratlan szabály volt, hogy a testület tagjainak legalább 25 százaléka Itáliából származik, ehhez képest jelenleg a 218 bíborosból 42, a pápaválasztó 120 fő közül mindösszesen 19 olasz nemzetiségű. A pápaválasztók között tehát mára 20 százalék alá esett az olaszok aránya!
Az új olasz bíborosok – különösen a 3 választó – tehát kompenzációnak is tekinthetők. A kinevezettek között van Marcello Semeraro korábbi albanoi püspök, aki köztudottan jó kapcsolatot ápol Ferenc pápával. Még 2001-ből ismerik egymást, amikor mindketten tisztséget töltöttek be a püspöki szinóduson. Ferenc a pápává választása után egy hónappal a bíborosi tanácsadó testülete titkárának nevezte ki Semeraro püspököt, majd alig egy hónappal ezelőtt a Szentek Ügyeinek Kongregációja vezetőjévé tette. A hétről-hétre boldoggá avatási szertartásokat vezető prefektus bíborosi kinevezése törvényszerű, így talán az ő megnevezése okozta a legkisebb meglepetést. A két másik pápaválasztó bíborosról mindez nem mondható el! Lojudice érsek tíz évig volt a római nagyszeminárium rektora, majd négy éves római segédpüspöki szolgálat után csak tavaly került a Sienai Főegyházmegye élére. Mindössze 56 éves, és úgy kapta meg a bíborosi kalapot, hogy 1801 óta egyetlen sienai érsek sem nyerte ezt el. Kardinálissá nevezte ki a katolikus egyházfő Mauro Gambetti minorita szerzetest, a „béke követét”, aki jelenleg az Assisi Szent Konvent előjárója. Mivel az 55 éves szerzetes egyszerű áldozópap, ezért a kánonjog szabályai szerint püspökké kell szentelni, és csak ezt követően kezdheti meg a Ferenc pápa által rábízott, egyelőre a nyilvánosság számára még nem ismert feladatát. A két új, fiatalnak számító bíboros megjelenése nagyban javít az olasz kardinálisok kórfáján, és így az öt legfiatalabb bíboros között egyszerre már két olasz is lesz!
hirdetés- Kinevezték az első afroamerikai bíborost.
A világsajtó a vasárnapi pápai bejelentés kapcsán leginkább azt emeli ki, hogy megvan az első fekete bőrű amerikai bíboros, Wilton Gregory személyében. A szenzáció álláspontom szerint nem is bíborosi kinevezésében, hanem a már 2019-ben elfoglalt washingtoni érseki tisztségében van. (Eddig valamennyi elődje megkapta a bíborosi kalapot.) Az 1947-ben született és 37 évvel ezelőtt püspökké szentelt Gregory érsek először chicagoi segédpüspök volt, majd bejárva a szolgálati lépéseket megyés püspökké, metropolitává nevezték ki, és ezután lett 2019-ben az amerikai főváros főpásztora.
- Ismét érkeztek a perifériákról bíborosok.
Ferenc pápa nem lenne Ferenc pápa, ha nem gondolt volna a harmadik világra. Most is jönnek olyan helyekről kardinálisok, ahol ezelőtt sosem szolgált bíboros. Ruanda az 1990-es években a népirtással írta be magát a történelembe, ennek során vesztették életüket a most kinevezett bíboros szülei is. Antoine Kambandát II. János Pál pápa szentelte pappá ruandai lelkipásztori látogatása során, de már Ferenc pápa nevezte ki püspökké és hívta meg a családokkal foglalkozó püspöki szinódusra. Itteni hozzászólásai után nem sokkal a főváros, Kigali érsekévé nevezték ki (ahol közel egymillió katolikus él), majd mostantól Ruanda első bíborosa. Még különösebb a másik bíborosi kinevezés. Cornelius Sim nem is megyéspüspök, hanem apostoli kormányzó a három plébániából álló Brunei Szultanátusban.
Fotó:http://ilsismografo.blogspot.com
- Az apostoli nunciusok újabb megbecsülése.
II. János Pál és XVI. Benedek pápa alatt nem volt jellemző, hogy akár szolgálatban lévő, akár már nyugalmazott nunciusok bíborosi elismerést kaptak volna. Ferenc pápa VI. Pál gyakorlatát eleveníti fel, amikor az egyházi diplomáciában – és sok esetben a békeközvetítésekben is – jelentős szerepet vállaló apostoli nunciusokat bíborosi kalappal jutalmazza. Tomasi érsek – a mostani kinevezett – a negyedik olyan személy Ferenc alatt, aki nunciusi szolgálatához kötődően elnyerte a kardinálisi méltóságot. Persze életútja is rászolgált erre, hiszen az Elvándorlók és Úton-lévők Ügyeinek Pápai Tanácsában dolgozott, majd a Szentszék ENSZ-hez delegált nagykövete volt.
- A dél-amerikai bíborosok kis száma.
Egy külön érdekességet hagytam a végére. Az Argentínából származó Ferenc pápától talán természetesnek vehetnénk, hogy előnyben részesíti a Dél-Amerikát képviselő bíborosokat. De ez koránt sincs így! A hét, általa összehívott bíborosi konzisztóriumon összesen nyolc dél-amerikai pápaválasztó bíborost nevezett ki, és ebből csak egy argentint! A mostani konzisztóriumon a chilei főváros, Santiago érseke nyeri el a pápát követő legmagasabb egyházi tisztséget. Celestino Aós Braco évtizedeikig egyszerű kapucinus szerzetesként élt, közel hetven évesen szentelték püspökké, és tavaly, Szent János apostol ünnepén nevezték ki Szent Jakab apostol városának főpásztorává.
Schattmann Ferenc
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás