Gondolatok arról, hogy a terrortámadások, a járvány és minden szörnyűség ellenére a hitben mindig van egy „de”. Jézus maga a Békesség Fejedelme. Ő be tud tölteni minden körülmény dacára nyugalommal. Az viszont a mi döntésünk, hogy bízunk-e Benne.
Megrendítő volt olvasni a Bécsben történt terrortámadásról, ahogy minden korábbiról is. Természetes emberi reakció, hogy ilyenkor nő bennünk a félelem, amely azt suttogja: „itt is, veled is, a szeretteiddel is megtörténhet, a világ kiszámíthatatlan”. Ha ezekre az eseményekre nézünk, az valóban lesújtó és érthetetlen.
A hitben viszont mindig van egy „de”.
Nem letagadjuk a tragédiákat és homokba dugjuk a fejünket, a hit nem ez. Látja a látható dolgokat is itt a földön, DE számol a láthatatlannal. Érthető, ha elszomorodunk és félünk a hírek hallatán, DE Jézusra nézünk, aki a Békesség Fejedelme. Bár reménytelennek tűnik sokszor ez a világ és a bűnök fekete folyamként áradnak benne, DE ott van a remény is. Ott, Istennél. Ha a félelmeinkkel Hozzá futunk, ha Neki öntjük ki a szívünket az összes haraggal, aggodalommal, keserűséggel együtt, akkor Ő meg tudja újítani a bensőnket. Hamis az a tanítás, hogy a keresztényeket soha semmi baj nem érheti.
hirdetésAttól, hogy hiszünk, még sérülékeny emberek vagyunk. DE mi bízunk, bízhatunk a legfelsőbb Úrban, aki megígérte, hogy soha nem hagy el minket.
Történhet bármi, Ő fogja a kezünket és szabadulást kínál. Ezt a bizalom-izmot persze időről időre edzeni kell. Könnyen ellustul, így könnyen átadjuk magunkat az aggódásnak. Ha nap mint nap Istenhez futunk, ha olvassuk az Ő igéjét, amely örök és stabil igazság, ha átadjuk újra az életünket és a szeretteinket Neki, akkor csupa olyan lépést teszünk, amelyek ezt az izmot erősítik. A mi döntésünk, mire nézünk. Félünk vagy hiszünk?
Erről szól ez Hillsong-dal is: a Békesség Fejedelméről, Jézusról, aki a szívünk összes sötétségén áthatol, ha engedjük Neki.
hirdetés
