Szerdán mutatták be a Római Filmfesztiválon a Ferenc pápáról szóló dokumentumfilmet, amelyben a szentatya homoszexuálisokról is nyilatkozott, ez pedig nagy port kavart a világsajtóban. Sokan rögtön elítélték ezt, de vajon jogos-e egy nyilatkozat alapján pálcát törnünk valaki felett? Isten is egy tettünk alapján ítél meg minket?
A mai internetes világunkban komoly hírverseny van a különböző médiumok között, ezért is lehet talán meglepő, hogy a 777 felületein az utóbbi napokban nem írtunk még Ferenc pápa nyilatkozatáról – ami a róla szóló Francesco c. dokumentumfilmben hangzott el. Pedig a világsajtóban és a magyar médiában is nagy visszhangot keltett a kijelentése.
„A homoszexuálisoknak joguk van ahhoz, hogy családban legyenek, ők Isten gyermekei, joguk van egy családra. Nem lehet valakit elkergetni egy családból vagy ellehetetleníteni az életét emiatt. Amit tennünk kell, az egy polgári együttélésre vonatkozó törvény, joguk van ahhoz, hogy helyzetük jogilag rendezett legyen. Én ezért álltam ki” – hangzik el a filmben, amely sokakat elítélő magatartásra indított a római bemutató után.
Az viszont, hogy nem írtunk eddig a témáról, nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztunk vele, azonban keresztény oldalként különösen is nagy a felelősségünk, hogy hitelesen számoljunk be a hírekről. Így szerintem nem az a legjobb mód, ha első hallásra elítéljük Ferenc pápát és a kijelentését.
Kíváncsiak voltunk, hogy vajon ez a nyilatkozat milyen formában hangzott el, mi volt az eredeti kontextus. Ezért a magyar hírek mellett a külföldi sajtót is igyekeztünk szélesebb körben átolvasni, valamint szerettünk volna olyan embert is megkeresni, aki a teljes filmet látta. Utóbbi sajnos egyelőre nem sikerült, de bármit is mondott a szentatya, előtte nem árt megvizsgálni, hogy milyen környezetben hangzott el. Ha egyáltalán elhangzott ilyen összetételben, ugyanis a katolikus.ma külföldi forrásokból megírt összefoglalójában azt is felveti, hogy esetleg manipulálták a felvételt és több nyilatkozatból vágták össze a fenti mondatokat. Reméljük, hamarosan itthon is látható lesz a dokumentumfilm és akkor pontosabban is értékelni tudjuk az elhangzottakat.
Természetesen nekem is megvan a véleményem, és én is meglepődtem Ferenc pápa kijelentésén, amely első olvasatra túlmegy a katolikus egyház tanításain. Történelem szakon azonban mindig azt tanították nekünk, hogy „egy forrás nem forrás”, mindig vizsgáljuk meg több szemszögből is az adott szituációt. Ezért is tartottam korainak, hogy csütörtökön a magyar médiában már mindenhol azt olvastam, elítélik Ferenc pápát vagy éppen kiállnak mellette. Pedig hozzám hasonlóan valószínűleg a többség még nem látta a filmet, így szerintem eléggé elhamarkodott pár mondat alapján ítélkezni.
Valószínűleg könnyebb rögtön véleményt mondanunk a pápáról vagy éppen embertársunkról tette alapján.
Ilyenkor viszont gondoljunk kicsit arra, hogy mi történne, ha Isten is így tenne velünk? Vajon Ő is egy-egy tettünk vagy mondatunk alapján ítél meg minket?
hirdetés
2 hozzászólás
” Isten is egy tettünk alapján ítél meg minket?” Már a kérdés is rossz,mert kivetítjük Istenre a logikánkat,amit gyermek korunk óta cipelünk észrevétlenül.
„ők Isten gyermekei, joguk van egy családra” Jó gondolat,ám ne ragadjunk le az embernél és ne legyünk egoisták. Minden teremtménynek vannak jogai,mert minden teremtmény Isten teremtménye. Sajnos hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy körülöttünk forog a világmindenség,pedig nem. Az más kérdés,hogy a keresztények hol húzzák meg a határt,mert bizony a határhúzáshoz nincs köze Istennek,viszont mi szeretünk Istent játszani és meghatározni kinek milyen joga van.Kisded de elkerülhetetlen játék ez.(talán a távoli jövőben menni fog)
„Ilyenkor viszont gondoljunk kicsit arra, hogy mi történne, ha Isten is így tenne?” Ez a gondolat fantasztikus! Valószínűleg nem is érted miért. Ebben a gondolatban bent van minden,amit a keresztények nem értenek,de nincs is szándékukban megérteni. „mi történne, ha Isten is így tenne” Ez a kulcs gondolat,ez a gyémánt a szemét dombon. Ugyanis megjelenik a két szint,az emberi és az isteni,amit sokszor említek. Talán az egyik legnagyobb hiba az,hogy az emberi,egyszerű,komplexusos gondolkodásmódunkat kivetítjük Istenre és tényként fogadjuk el. Holott ez az idézet két szintet ábrázol,összehasonlítja a butuska emberi logikát az istenivel. Itt világosan látszik,hogy nagyon ritkán érzitek a kettő közötti különbséget. Azért ritkán,mert csak egy az ezerhez alkalmazzátok,holott ez van mindig. Ilyen a vízözön/exodusz is. Gyermekkori tapasztalatunk az,hogy bizonyos dolgokat erőszakkal lehet megoldani,de „mi történne, ha Isten is így tenne?” Csak hogy Isten nem ember és ezt nagyon nem akarjuk megérteni. Az erőszakkal azt tanítjuk meg,hogy a dolgokat erőszakkal lehet megoldani. Isten a szeretet,mondjátok és igazatok van de akkor higgyétek is el!!!
Kedves olvasó,ugye érted,hogy Istent nem csak hébe hóba kell megkülönböztetni az embertől,hanem mindig.
Ráadásul mint az idézet is bizonyítja,értitek,érzitek,tudjátok,hogy így van. Bátrabban gondoljátok hát ezt!
118. Zsoltár 9.