,,Olyan sokszor elképzeltem ezt” – Zente édesanyja megható történetet osztott meg

Zente nevét egy egész ország ismerhette meg tavaly, amikor az SMA-s kisgyermeknek egy különleges, 700 millió forintos kezelésre gyűjtöttek. Egyszerre mozdult meg mindenki, és egyszerre dobbant a szívünk a szülőkkel, amikor összegyűlt a szükséges összeg. Zente azóta már felállt és óvodába is járhat. Édesanyja meghatottan írt arról, hogy ami másnak egy természetes reggeli rutin, az számára egy valóra vált álom.

„Szerda van. Ülök az autóban, vezetek az ovi felé.
8 óra múlt, de én már egyszer elfáradtam. Reggel, amikor csörög Ati ébresztője, én is hallom. Igyekszem nem teljesen felébredni. Aztán azt is hallom, amikor kint szöszmötöl a kazánnál és begyújtja a tüzet.
7-kor már az én ébresztőm szól. Nem nehéz felkelni, mert eleve nem vagyok nagy alvó. Gyors öltözés, pipere, aztán kiengedem Fruzsi kutyát. Várja a reggelit, amit nem kap (kissé dundus lett az elmúlt időszakban). Helyette néhány jutalomfalatka jár, elvégre annyira hízeleg…
Eldobom kétszer a sípoló sünit. Örül neki, reggel csak ennyi játék jut…
Helyette elkísér a kazánhoz. Teszünk a tűzre. Aztán elkezdem kipakolni Zente dolgait az autóba és beindítom a motort, hogy jó meleg legyen. Kicipelem a gurit is végezetül (kerekesszék).
Zente ébred! Mosolyogva, és már a sötétben elkezdi a mondókáját: ,,Zente haja szőke, anya haja barna…” hihetetlen, hogy egy 2 éves gyermeknek 24 óra is kevés lenne elmesélni azt a sok gondolatot, ami a fejében jár.
Megissza a tápszert, öltözünk.
Könyvet kér! Megpróbálom lebeszélni, sietni kell! (néha sikerül, néha nem, akkor olvasunk pár percet)
Már indulna, de még nem lehet. Köhögni kell! Ezt szereti, de tudja, hogy utána orrszívás is van. Ez a része folyamatos tiltakozás.
Nagy nehezen felöltözünk teljesen. Én már eddigre kb. megsülök.
Végül választ egy játékot. Egyezkedünk, hogy mindig csak egy ,,valaki” jöhet velünk. Szóval végre úton vagyunk. Mögöttem Zente szépen csendben ül, egy nagy plüss dínót szorongat. Néha hátrapillantok. Tudom, hogy jól van, szóval nem azt ellenőrzöm, csak gyönyörködök!
Ki ez a (számomra) csodaszép ovis nagyfiú!?
Szinte hihetetlen.
Olyan sokszor elképzeltem ezt, és most minden olyan tökéletes. A saját álmomat élem!
Nincs nálam boldogabb!
(szerintem Zenténél sem)
Köszönöm Nektek!”

hirdetés

hirdetés