Meztelenül, szégyen nélkül – Tapolyai Emőke a szexualitás ajándékáról

„A házasság nem harctér, csak egy keményebb buli.” Tapolyai Emőke keresztény pszichológus gondolatait szemlézzük az egészséges és kapcsolatot gazdagító szexualitásról a keresztyén házasságban.

A szexualitás fontos része a házasságoknak, mégis számos kapcsolattal találkozhatunk, ahol a párok befelé fordulva, önmagukban kételkedve, frusztráltan kérdezik, miért nem működik a vágy és a szenvedély ugyanúgy, mint régen. A probléma aktualitása nem függ életkortól, együtt töltött évektől vagy a gyerekek számától – valamennyi korszaknak megvannak a maga kihívásai. Még a keresztyén házasságokban sem jobb a helyzet. Hol van a probléma gyökere és mi lehet a kiút? Tapolyai Emőke pszichológus online előadásában mutatott rá a válaszokra, ennek legfontosabb gondolatait foglaltuk itt össze.

Elvárások és rutin

Olyan világban élünk, ahol magának a vágynak a fogalma nagyon sokféle értelemmel bír. Manapság leginkább egy felfűtött állapot eredményének tekintik. Olykor azt sugallják, hogy a szexnek a feszültséglevezetés a lényege. És azt, hogy ha házas vagy, a párod felelős megoldani ezt a feszültségedet. Tévedések vesznek körül minket a szex kapcsán. Az egyik ilyen, hogy ez nagyon heves, nagyon gyors, nagyon könnyű szenvedély, amely elsodor minket, amely elől nem lehet menekülni. És amely során fergeteges orgazmusdömpingeket kell megélnünk, természetesen párunkkal egyszerre. De a világ tévedései nem válnak attól igazságokká, hogy divattá válnak. És attól sem válnak igazsággá, ha olykor esetleg az egyházon belül is hangoztatják ezeket.

hirdetés

Olyan sok elvárást hallunk a szex kapcsán, hogy begörcsölünk rajta.

Hiszen a tapasztalataink ellentmondanak mindezeknek! Gyakran megjelenik emiatt a frusztráció, és elvárjuk a másiktól, hogy dolgozzon meg a vágyért. Vagy magunktól, hogy mi tegyünk érte. Így az egész görcsös, frusztráló munkává válik. Ráadásul a statisztikák és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a párok egyre kevesebbet vannak együtt. Nincs időnk egymással lenni, nincs időnk odafigyelni. „Gyakran mesélik nekem a párok, hogy hónapok óta nem voltak együtt. A szexuális életnek is vannak szakaszai, így természetes, ha nem egész életünkben olyan gyakoriak az együttlétek, mint huszonévesen. De az teljesen abnormális, ha hónapok vagy akár évek óta nem voltak együtt” – mondta Tapolyai Emőke.

Nagyon gyorsan kialakulnak a rutinok a házasságban, amellyel a pszichológus szerint egy pontig nincs is baj, hiszen sokszor megvan a maguk helye és szerepe. De ha csak a rutin marad, akkor elfárad a szexualitásunk és az intimitásunk, mert ez a rutin előbb-utóbb arról fog szólni, hogy ki kit elégít ki. Az is megváltoztathatja a szexuális életet, ha egy pár tudatosan gyereket akar. Ha nem figyelnek oda, hogy a programozott együttlétek mellett is megmaradjon a spontaneitás, akkor ez is rutinszerűvé teheti az együttléteket.

Ablak a házasságra

Fontos lenne arról beszélgetnünk házastársunkkal, hogy mit is gondolunk a szexualitásról és a vágyainkról. Ha ezeket a közfelfogás fogja meghatározni, semmi sem lesz világos. Kell, hogy legyen saját meggyőződésünk, ami a mienk, amihez kötődni tudunk. Elvárásokat állít a másikkal szembe és magammal szembe is. „Fájdalmas hallani, amikor párok mesélik, hogy mennyire lekezelik önmagukat. Már nem is a másikat, hanem saját magukat! Kudarcként élik meg a szexet, beférkőzik közéjük a csalódás, majd a szégyen” – sorolta a pszichológus.

„A szex tulajdonképpen ablak a házasságra. Amikor a párok arról beszélnek, milyen szexuális küzdelmeik, próbatételeik, fájdalmaik vannak, az számunkra betekintés a kapcsolatukba. Nem lehet azt mondani, hogy szexuális problémánk van, de amúgy minden rendben van a házasságunkkal. A szexuális életünkben pszichoszomatikus tünetként jelenik meg mindaz, amivel lélekben nem tudtunk kellően foglalkozni. A szex által betekintést kaphatunk arra, hogy hol van a tényleges küzdelmünk. Miről árulkodik fájdalmuk, szégyenük, bizonytalanságuk? Ha őszintén mélyére nézünk ezeknek, akkor lehet jó a szex.”

A szexuális együttlét egy nagyon mély megmutatása önmagunknak. Valóban levetkőzés.

Arról szól, látjuk-e egymást annak, akik valójában vagyunk. Problémás működése mögött a legtöbb esetben az áll, hogy a párok egyik vagy mindkét tagja igazából önmagára figyel. Talán azért, mert kételkedik, bizonytalan, azon gondolkodik, tud-e örömet szerezni a másiknak. „Mivel szeretem a másikat, természetes, hogy örömet akarok szerezni neki. De ha ezt én már nem tudom élvezni, akkor itt valami el van tolódva. Akárcsak akkor, ha önző módon csak élvezni akarom. Mindkét szélsőség figyelmen kívül hagyja azt, hogy a másikban mi van.”

Nem harctér

Ha valamelyik fél nem kívánja az együttléteket, előfordul, hogy fogócskáznak a párok. De minél jobban futunk a másik után, ő annál jobban fog futni előlünk. Ha ez úgy ér véget, hogy az üldözött áll meg, reszketni fog a közelségtől, mert valami bántja, valami megsebezte. Úgy is meg lehet azonban állítani a fogócskát, ha a fogó áll meg. Ez nagyon nehéz, mert a kergetett egy ideig még futni fog és növekszik köztük a távolság. És ilyenkor megnő a félelem is a fogóban, hogy elveszítheti a másikat. Mégis érdemes megállni és figyelni, elviselve a bizonytalanságot. „Hagyjunk időt egymásnak a távolság megemésztésére! Mielőtt továbblépnénk, válaszoljuk meg mindketten, hogy miért félünk annyira!”

Nagyon kevés valóban gyógyíthatatlan seb van. A legtöbb begyógyul.

Lehet, hogy ehhez szakember segítségét kell kérni, de lehet, hogy elég egy baráttal átbeszélni – és utána azzal is, aki megsebzett. Sokszor azért sem gyógyulnak be a sebek, mert nem tudjuk kiadni, ami bennünk van. De annak ki kell jönnie! Máskor meg azért nem gyógyulnak be sebeink, mert ragaszkodunk hozzá, hogy újra és újra gondolkozzunk rajtuk. Jó esetben nem azért bántjuk a másikat, mert bántani akarjuk egymást, hanem azért, mert félünk attól, hogy sebet kapunk. A bántás ilyenkor nem rólunk szól, hanem a bántó félről. Ezért segíthet megértő füllel hallgatni a másikra. „A házasság nem harctér, csak egy keményebb buli.”

Bátor szembenézés

A jó szex titka a meghittségre való képesség, az én és a mi elfogadása. „Ha lenne elég bátorságunk beszélgetni egymással, kinézni magunkból, akkor könnyebben megnyílnánk egymás előtt. Kinek nyílnánk meg, ha nem egymásnak? A legszebb része a házasságnak, hogy egy életen át nyílhatunk meg úgy, hogy biztonságban lehetünk. A többség mégsem mer egyenesen a másik szemébe nézni vagy rendszeresen csókolózni. Attól fél, ezek során kiderülne, hogy a látszat ellenére még sincs olyan jól, mint azt láttatja. Az intimitáshoz bátorság kell. A bizonytalanság és a feszültség elviselésének képessége az érettség jele.”

Először meg kell tanulnunk önmagunkhoz kapcsolódni, majd a párunkhoz is. „Ez nem gyakorlat, nem cselekvéssorozat, hanem hozzáállás, viszonyulás, jelenlét, valóságos kihívás.” A jó szexhez ugyanis elengedhetetlen a megkülönböztetett, elkülönített én, aki önmagában is stabil. „Önmagamban, egészséges egyénként szabadon, egyedül Istentől függve. Az identitásomat nem a másik embertől kapom, hanem Istentől, és amit az Ő szemében látok, az csodálatos. Ez a függőség adja meg a valódi függetlenségünket. Ebben a biztonságban nézhetek rá szabadon a szerettemre, azt mondva: itt vagyok.”

Isten ajándéka

Keresztyén házasságban élni nem azt jelenti, hogy csak a lélek a fontos, a test nem.

Ez tévhit és teljesen szembemegy a Bibliával. De a keresztyén felfogás szerint nem csak testünkkel veszünk részt a szexben. Tévhit az az ítélkezés is, hogy a nem keresztyének csak testben élhetik meg az együttléteket. „A kereszténység nem azt jelenti, hogy nincs fergeteges szex. Csak szeretnénk fókuszban tartani, hogy a testünk és lelkünk találkozása a legcsodálatosabb szex. Isten a maga szeretetében úgy teremtette meg az embert, hogy megajándékozta ezzel. Részben az utódnemzésért, de azért is, hogy élvezzük, hogy jó legyen egymásra találni, hogy egymás karjaiban csendesülhessen el a lelkünk.”

Mindehhez érdemes úgy olvasni a Bibliát a szexről, mint még soha. „Forduljunk oda az Igéhez kíváncsian, mintha először olvasnánk! Rengeteg felszabadító, csodálatos válasz van benne a házasságon belüli szex ajándékairól.” De csak álarcok nélkül tudunk valóban egymásban gyönyörködni, és rácsodálkozni arra, hogy mekkora ajándék a másik. „Mózes első könyve is leírja: meztelen volt a férfi és a felesége, és nem szégyellték magukat. Ez a tökéletes szex: testileg-lelkileg meztelenül, magunkat nem szégyellve.” A pszichológus zárásképpen Lucius Annaeus Seneca gondolatát idézte: „Ne azt kérd az Istentől, amivel elég, ha megöntözöd a lelkedet, hanem azt, amivel átitathatod!”

Forrás: Parókia.hu

Kép: dreamsime.com

hirdetés