2020. 07. 15.

A mindfulness veszélyei

Susan Brinkmann korábban New Age feminista volt, most katolikus hitvédő, díjnyertes szerző, harmadrendi karmelita, író, rádió- és TV házigazda, dolgozik a Living His Life Abundantly-nak és a Women of Grace-nek. Legutóbbi könyve a Katolikus útmutató a Mindfulnesshez figyelmeztet a legújabb keleti meditáció veszélyeire. A szerzővel az National Catholic Register készített izgalmas interjút, a fordítást a Rejtett dolgok blognak köszönhető.

„A “Mindfulness” a buddhizmusban gyökerezik, és arra törekszik, hogy aktív, nyitott figyelmet szenteljen a jelennek, melyben gondolatait és érzéseit távolról nézve figyeli anélkül, hogy jónak vagy rossznak ítélné meg azokat. Noha nem szellemi gyakorlatként hirdetik a stressz és a szorongás legyőzésének eszközeként, a buddhista meditáció számos formája egyikeként gyakorolják” – hívta fel az interjú elején a figyelmet Susan Brinkmann, aki azért írta meg új könyvét, mert aggodalommal figyeli, hogy a katolikus közösségek megpróbálják integrálni a mindfulness meditációt az imájukba és spirituális életükbe.

„Az ilyen típusú meditációknak nem az Istennel való kapcsolat a célja.” – mondja Brinkmann. 

„Sok katolikus megpróbálja ezeket a gyakorlatokat elkülöníteni, de nyugaton általános zavar alakult ki a keleti meditációval kapcsolatban, mert különbözik a nyugatitól (az egyik egy mentális gyakorlat, a másik az Istennel való párbeszéd) amely sok esetben ötvözi a kettőt, és ez gyakran szellemi katasztrófát okoz.”

Brinkmann arra is felhívja a figyelmet az interjúban, hogy csak kevesen számolnak be olyan tanulmányokról, melyek a mindfulness negatív hatásait tárják fel.

„Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a mindfulness gyakorlása valójában visszaüthet az emberekre akik szándékosan kiiktatják a gondolataikat beleértve a pozitívakat is.

Ez arra vezeti az embereket, hogy megszakítsák a kapcsolatot ahelyett, hogy összpontosítsanak az olyan problémákra, melyekhez több gondolkodás kell nem pedig kevesebb.”

A John Hopkins Egyetem kutatói 2014-ben 18 000 mindfulnessről szóló tanulmányt vizsgáltak meg, azonban ezek közül csak 47-et találtak módszertani szempontból megalapozottnak, ez csak 0,0026%. A 47 elfogadható közül a kutatás csak “mérsékelt bizonyítékokat” talált csökkent szorongás, depresszió és fájdalom szempontjából, valamint “kevés bizonyítékot” a mentális egészséggel kapcsolatos életminőség javulásra. Ez a kutatás sokkal riasztóbb eredményekhez vezetett a mindfulness negatív hatásaival kapcsolatban, ami arra sarkalta Brinkmannt, hogy egy könyvben őszintén foglalja össze, mire számíthatnak azok, akik ezt a praktikát gyakorolják.

A szerző szerint számos oka van annak, amiért ezek a gyakorlatok futútőzként terjednek a modern világban. Az első a szekularizáció. A zsidó-keresztény vallásoktól elfordult emberek spirituális éhségüket szeretnék csillapítani efféle módszerekkel. Ugyanakkor a modern életstílustól és a hatalmas nyomástól is szeretnének menekülni.

“Ezek a gyakorlatok megváltozott tudatállapotot okoznak az elme kiüresítését szolgáló technikákon keresztül. Ez az emberek számára egy hamis megoldási utat kínál az aggodalmaiktól való szabaduláshoz. Egy olyan korszakban amikor rekordot dönt a depresszió és a szorongás, ki nem akar csak egy kicsit is elmenekülni a problémáitól? Természetesen ezért vonzó. A keresztény imában szembe kell nézni a problémákkal, de valakivel együttműködve, aki valóban meg tudja oldani a problémákat. A keleti meditációban az egyetlen út a menekülés. De utána is megmaradnak ugyanazok a problémák.”

Nem utolsó sorban elhanyagolhatatlan szempont a pénz. A mindfulnesshez hasonló gyakorlatokban hatalmas üzleti potenciál van, ami miatt sokan igyekeznek is kiaknázni ezt a lehetőséget.

Brinkmann azonban kiemeli, hogy a keresztény gyakorlatoknál egyszerűen nincsen jobb megoldás a problémáinkra. „Ha valaki megéli Isten jelenlétét, akkor nincs szüksége az olyan buddhista technikákra mint a mindfulness. A keresztény gyakorlatok messze meghaladják ezeket a pusztán emberi gyakorlatokat, és valóban Isten jelenlétébe helyeznek bennünket, ahol hiteles békét és gyógyulást találunk.

A szorongástól való pillanatnyi menekülés helyett a keresztény alternatíva valódi megoldást kínál a szorongásra és az átalakulásra.

Az egyik gyakorlat gyors megoldást kínál; a másik egy hosszú távú lehetőséget kínál a folyamatos személyes fejlődésre a földön való végső célunk felé, az Istennel való egyesülés felé. Mire itt a földön elérjük ezt az egyesülést teljesen átalakulunk egy új teremtménnyé, nem csak a régi fejlesztésének végeredményévé. Amikor egységben vagyunk a Teremtővel, akkor azzá válunk akivé kezdettől fogva szerettünk volna válni. Ez olyan kegyelem ami meghaladja az emberi tudást.” 

 

Susan Brinkmann díjnyertes író, harmadrendi karmelita, író, rádió- és TV házigazda, dolgozik a Living His Life Abundantly-nak és a Women of Grace-nek. Könyvei megtalálhatóak az Amazon oldalán.

 

Borítókép: Andrea De Martin | Dreamstime.com
Szemle
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Lili 2020. 07. 18. 16:57

    Valójában szó sincs a gondolatok kiiktatásáról.
    Szükségtelen az összehasonlítása a keresztény imával, mert a kettő nem zárja ki egymást. Nem hiszem, hogy szükséges az egyiket vagy a másikat jobbnak vagy rosszabbnak titulálni. Nem minden fehér vagy fekete.
    Nem a konkurenciát kellene minden újban meglátni, hanem a közös pontot.