2020. 07. 06.

Mecsetté alakítanák a Hagia Sophia-bazilikát

Nyilatkozatban szólította fel Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája a török vezetést arra, hogy ne alakítsa mecsetté az isztambuli Hagia Sophia-bazilikát, őrizze meg annak semleges státusát, és hagyja meg múzeumnak.

 Az egyházfő kifejezte reményét, hogy a török vezetés józanságot tanúsítva megőrzi “a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve” és “a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom” semleges státusát, és ezzel hozzájárul Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez. Rámutatott, hogy a 6. században épített szentély különösen sokat jelent mind az egyetemes, mind az orosz ortodox egyház számára, és az orosz nép hagyományosan “keserűséggel és felháborodással” fogad minden olyan kísérletet, amelynek célja a konstantinápolyi egyház ezeréves lelki örökségének “megalázása vagy megtaposása”.

“Minden civilizált állam kötelessége, hogy megőrizze az egyensúlyt: hogy összebékítse, ne pedig kiélezze az ellentéteket a társadalomban, hogy összehozza, ne megossza az embereket” – tette hozzá.

Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója vasárnap a Rosszija 24 hírtelevízióban kijelentette: a jelenleg múzeumként működő Hagia Sophia státusának megváltoztatására irányuló minden törekvés a törékeny felekezet- és vallásközi egyensúly megbontásához vezet.

Fotó: Ozan KOSE / AFP/ Europress

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács (Danistay) csütörtökön kezdte meg az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását, amelynek eredményét az elkövetkező 15 nap folyamán készül kihirdetni. A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy a testület minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.

hirdetés

A jelenleg is kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogatnak nyilatkozataikkal. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról dönteni a törökök szuverén joga, és az Államtanács döntése alapján fog eljárni.

Fotó: Ozan KOSE / AFP/ Europress

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik vezető turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza, majd az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán török elfoglalása után dzsámivá alakíttatták át a bazilikát. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

Borítókép - Fotó: Ozan KOSE / AFP/ Europress
Hírek
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Németh Rezső 2020. 07. 07. 09:07

    Több kérdés vetődik fel. Isten múzeumot akar e? Aminek a jelentése pogány templom amit a múzsáknak emeltek egykor. Mért állunk az ateisták oldalán. Ha nem akkor az ördögöket az ördögök fejedelmével űzik e ők? Lehet e ilyet? Isten vont e valaha vissza igéretet. Amit a Szentírásban olvashatunk amikor Izmaelnek utódait nagy néppé teszi. Igaz az arabokra vonatkozik ez de mi sem vagyunk izraeli vér. (Ellenben kicsit török) A félhold nem iszlám jel hanem bizánci. A kelet római civilizáció jelképe. Mit jelent a civilizáció? Civilek jogállama. (Római jog) . Ajarjuk e az iszlám világ civilizálását, vagy visszaszorítjuk a törzsi keretek közé?