Elgondolkodtató és az emberi felelősségre rávilágító tanulmányt jelentett meg az ENSZ, amely szerint a rosszul tápláltság okozza a legtöbb megbetegedést és halálozást világszerte, minden kilencedik ember pedig éhezik.
A 2020-as Globális Táplálkozási Jelentés szerint a legtöbb ember nem jut hozzá az egészséges táplálékhoz vagy nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon, mivel a mezőgazdasági rendszerek a kalóriát a tápérték elé helyezik, és a többszörösen feldolgozott élelmiszerek széleskörűen hozzáférhetők mindenfelé, ráadásul alacsony árakon. Az egészséges táplálékhoz való hozzájutásban mutatkozó egyenlőtlenségek a határokon belül és az országok közötti összehasonlításban is tapasztalhatók a jelentés szerint.
Kilencből egy ember, azaz világszerte 820 millió ember éhezik, minden harmadik ember pedig túlsúlyos vagy elhízott. Egyre több ország szenved a rosszul tápláltság kettős terhétől: az alultápláltságtól és az elhízottságtól, továbbá más étkezéssel kapcsolatos betegségektől, mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek.
David Nabarro, az ENSZ élelmezésbiztonsági különmegbízottja elmondta, hogy a jelentés a járvány kitörése előtt született, ugyanakkor rámutatott arra a veszélyre és kiemelte jelentőségét, hogy ,,a nemzetek a vírus elleni küzdelem során elveszítik az éhezés és az alultápláltság csökkentését célzó erőfeszítéseik feletti irányítást“. Áprilisban az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a világjárvány az éhezők számát akár meg is duplázhatja világszerte.
Nabarro hozzátette, hogy a rosszul táplált emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a járványban, mivel gyenge az immunrendszerük, az elhízottak és a cukorbetegek pedig szintén a legnagyobb kockázatú csoportba tartoznak. A világjárvány rávilágított élelmezési rendszereink sebezhetőségére és gyengeségére, amelyet az éghajlati szélsőségek és az egészségügyben mutatkozó, életeket veszélyeztető különbségek is megterhelnek – idézte a The Guardian a jelentést.
A tanulmány következtetései egybevágnak a klímakutatók korábbi megállapításaival: az élelmiszer- és földgazdálkodás átalakítására szólítanak fel. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPPC) tavaly számolt be arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedét a rossz földhasználat okozza. A globális táplálkozással kapcsolatos 2025-ös tíz célkitűzés végrehajtásában egy ország sem halad megfelelő ütemben, és 194 ország közül csak nyolc halad jól négy cél elérése felé – állapította meg a jelentés.
A Világgazdaság tavalyi cikkéből az derül ki, hogy napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet, sőt, egyes államokban elérheti a 89 százalékot is. Magyarországon szintén egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európában hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. Eközben a Privátbankár 2018-as statisztikái szerint 242 ezer honfitársunk számára mindennapi probléma az alultápláltság.
Döbbenetes kontraszt.
Forrás: MTI/VG
Még nem érkezett hozzászólás