Mi ez, ha nem jóság és szeretet?

Kemény szavakkal vezette fel Gondolat-jel című műsorát Farkas Adrienn, a Kossuth Rádió műsorvezetője, aki képmutatásról, szeretetlenségről és az online tér hazugságairól fogalmazott meg markáns véleményt. 

Farkas Adrienn, a Kossuth Rádión a Gondolat-jel című műsor vezetője kemény szavakkal vezette fel vasárnapi adását. 

“Ma van fehérvasárnap, ami onnan kapta a nevét, hogy a felnőtt keresztényeket nagyszombaton keresztelték meg és a friss keresztények a húsvét utáni első vasárnapig fehér ruhát hordtak. Elmúlt tehát egy olyan húsvét, amikor mindenkinek volt ideje elmélkedni jón és rosszon. A közhiedelem szerint ezt a járványt a felsőbb hatalmak azért küldték, hogy megjavítsák az emberiséget, mégis úgy tűnik, – ahogy már lenni szokott – a legtöbb ember számára az a bűn, amit ő tart annak.

hirdetés

Ahogyan a legnagyobb szentek életében is volt mindig olyan tett, amitől ráncba szalad a szemöldökünk, hogy lenne másként az átlagemberekkel.

Rendszeresen gyóntató pap barátaim mesélik, hogy emberek huncut pajkosságokat vallanak meg, és eszükbe sem jut, hogy a gyűlölködés, a mások kibeszélése, a lenézés és a dölyfösség és a kevélység is bűn, pontosabban, amit ők mások helyes útra terelésének gondolnak, az bántás és gőg.

Most, hogy dúl a ragály és az emberek élete az online térbe szorult, a közösségi oldalakon hirtelen minden háziasszony csoda anya lett, és a nevelés nagyasszonyai, ha nem maguk sürögnek-forognak kis kardigánban és hajpánttal a konyhában, akkor bájos gyerekeik veszik le vállukról a terhet, akik lisztpamaccsal az orrukon kelesztenek-dagasztanak és persze a konyhában rend van, és természetesen minden noszogatás nélkül végeztek a leckével, online cserkészkednek, citeráznak, művészitornáznak, kacagva szaladnak a lenyugvó nap fényében, és végül kiül az egész család a hegytetőre, hogy a „Muzsika hangjaiból” énekeljen.

Aki erre nem képes, pusztuljon el! Lehetőleg máma még, de előtte jól kibeszéljük és kiközösítjük, mert így helyes! De engem ennél jobban bánt, hogy

az online térben az igazi jóságot sem szokás észrevenni,

mindenki bölcs daták megjegyzéseit idézgeti, akik a mai fiataloknak üzenik, hogy hogy tudtok ti fiatalok együttérzés és szeretet nélkül élni, mintha bizony Jézus megfeszítését mély empátiával nézte volna végig a csőcselék.
A valóság az, most már kimondhatjuk, hogy ma az egész világ áldozatot hoz a betegekért, az öregekért és a gyengékért. Fiatalok százmilliói mondanak le, szó nélkül arról, hogy megéljék azokat a dolgokat, szerelmet, barátságot, nagy együttléteket, amik az élet nagy mérföldkövei. Mint a ballagást, és a bankettek, találkozásokat amiknek ezen a gyönyörű tavaszon kellett volna megtörténnie. És ugyancsak százmilliók élnek az utolsó fillérjeikből, kétségbeesés és remény között hánykódva, csak hogy megmentsék a nagyszüleiket, hogy esélyt adva az esélyteleneknek, csak hogy segítsenek a világnak ezt az egészet túlélni. Mi ez, ha nem jóság és szeretet?”

hirdetés