„A mai társadalom kettészakadt” – interjú Osztie Zoltánnal  

Rendkívül aggasztónak látja a mai társadalom helyzetét Osztie Zoltán atya, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony templom plébánosa, aki szerint a jóléti liberális társadalom szükségszerű összedőlését hozhatja a koronavírus. Szívügyének tekinti a fiatalok képzését, ezért indította el az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémiát, szerinte csatasorba kell állítani az új nemzedéket. 

Hogyan telnek a napjai ebben a különleges időszakban?

Rengeteg olyan feladatunk van, amelyet ugyanúgy kell végeznünk, mint eddig, például az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia hallgatói a kialakult helyzet miatt távoktatással tanulhatnak. A plébánia kapcsán is dolgoznunk kell, többek között a toronyhoz vezető túraútvonal kialakításával is végezni szeretnénk hamarosan. A templomot – ameddig lehet – nyitva tartjuk 9 és 17 óra között, illetve a szentségimádásra is van lehetőség, emellett pedig a szentmiséket a plébánia Facebook-oldalán közvetítjük. Nem panaszkodhatunk arra, hogy kevés lenne a munka.

Milyen következményekkel járhat a mostani járványhelyzet?

Többféle következménnyel járhat: vagy drámai módon válásokkal, vagy még jobban megerősödő szeretettel. Ahogy az is lehet, hogy elhízunk vagy alkoholistává válunk a karanténban, de ugyanúgy megtörténhet – és legyen így – hogy közelebb kerülünk Istenhez.

hirdetés

Most tényleg van időnk imádkozni, magunkba szállni, végiggondolni, hogy merre tart a világ.

Merre tart?

Régóta meggyőződésem, hogy ez a jóléti liberális társadalom szükségszerű, hogy összedőljön. Jobb lett volna, ha ezt mi magunk látjuk be még időben, de most a koronavírus intézi ezt el. A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk fenntarthatatlan, amelynek egyik oka a szekularizáció, azaz a teljes evilágiság, Istennek a kiszorítása. A közgazdaságtanban is azt látjuk, hogy kizsákmányolásra alapszik, tőkeorientált és a multik céljait szolgálja ki. Ez tarthatatlan, a közgazdaság területén újra az embernek kell a középpontban lennie, nem a pénznek és a féktelen haszonnak. A fenntarthatóságon is változtatnunk kell, mert egy szűk réteg arcátlan pazarlásának köszönhetően van rettenetes szegénység sok helyen.

Akkor még meg sem említettem az erkölcsöt, amely abszurddá váló züllésen megy keresztül. Teljesen család – és emberellenes utat jár be, elég, ha csak az abortuszok számára gondolunk. Percenként azzal foglalkozunk, hogy hányan halnak meg a koronavírusban, de ez a szám eltörpül a magzatok kioltásának száma mellett. Mintha egyszerűen nem akarnánk erről tudomást venni, pedig Magyarországon is évente több tízezer magzat életét oltják ki.

Ha már az abortuszt említi: a magyar keresztény értelmiség meglehetősen nagy csendben figyeli a hazai eseményeket is, csak a legradikálisabbnak bélyegzett réteg sürgeti a kormánytól az abortusz szabályozásának itthoni szigorítását. Amikor azt mondja, hogy a keresztény értelmiség csendben ül, akkor erre is gondol?

Részben igen, ez a fajta kérés is el kell, hogy érje a döntéshozókat. Ugyanakkor én magáról a közgondolkodásról is beszélek, ahol nagy deficit van. A keresztény értelmiség úgy látom, hogy nem tud aktívan beleszólni a társadalom formálásába – és ez a mi mulasztásunk, sőt talán bűnünk is. Nem töltjük be úgy a küldetésünket, ahogyan arra parancsot kaptunk.

Tizenkilenc év után távozott a Keresztény Értelmiségiek Szövetségétől, majd 2018-ban megalapította az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémiát. Ez egy kritika volt a KÉSZ felé, vagy a kettőnek nincsen egymáshoz köze?

Semmi köze nincs hozzá, a lehető leghangsúlyosabban szeretném ezt leszögezni. Most is KÉSZ-tag vagyok, tehát nem távoztam, csak a vezetését hagytam abba. Egyszerűen csak azt láttam be, hogy a fiatalokra kell építeni, őket kell megszólítani és segíteni. Csatasorba kell állítani őket, hogy formálják a társadalmat, és egy olyan világot építsenek ki, amely az ő számukra lesz majd jobb. A KÉSZ-nél is az volt a célom, hogy a következő generáció kapja meg a stafétabotot, ezért nem folytattam elnökként a munkát.  Az Aquinói Szent Tamás Akadémia viszont lehetőséget ad arra, hogy kimondottan a fiatalokkal foglalkozzunk.

Mik a tapasztalatai a mai fiatalokkal?

Én azt látom, hogy a mai társadalom kettészakadt, és ez igaz a fiatalokra is.

Van egy olyan réteg, amelyik jelen állapotában gyakorlatilag semmire sem jó.

Egy olyan fajta kényelemben, döntésképtelenségben és enerváltságban élnek, amely megmentésre szorul. Ugyanakkor van egy olyan réteg is – nem kevés létszámbanamelyik a jobbra, a többre vágyakozik, és ezért dolgozik és törekszik. Akik tényleg nagy reményt jelentenek, mert ott van a csillogás a szemükben. Az akadémia is ezeket az igényes fiatalokat szeretné összefogni. Nagyon bízom ebben a nemzedékben, joggal bízhatunk meg bennük, mert nem elégednek meg a középszerűséggel, folyamatosan a fejlődésre, a jobbá válásra törekednek, egy újfajta gondolkodással.

Maga Ferenc pápa is úgy fogalmaz, hogy a fiatalok nem a jövő, hanem a jelen. Hogyan tudja az akadémia fejleszteni őket?

A képzésünk – amely a magyar kormány által a Bethlen Gábor Alapnál meghirdetett pályázaton támogatást nyert – során arra törekszünk, hogy a fiatalok pozitív értelemben „lökést” kapjanak tőlünk: jobban megismerhetik magukat és a világot. Egy komplex képet akarunk adni nekik, az egyháztörténelemtől a filozófián át egészen a gazdaságig vagy a kommunikációig. Azt szeretnénk, ha megtalálnák a helyüket ebben a világban, a közélet felé nyitottan.

Nem elég, ha a lelki életünket komolyan vesszük, nyitnunk kell a tágabb környezet felé.

Martí Zoltán

Az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia képzésére a jelentkezési határidő 2020. április 15. – további információkat itt találsz., 

(Támogatott tartalom)

Fotó: Szent Tamás Akadémia

hirdetés