2019. 06. 15.

“Európának meg kell térnie” – 72 órás dicsőítés Budapesten

Egyedülálló programsorozat kezdődött csütörtökön a Margitszigeten, ahol 72 órán keresztül dicsőítik Istent különböző felekezetek képviselői. A főszervező Misek János szerint Európa megtérése az egyik fő vágyuk, ezért a 777-nek adott interjújában egy kicsit az európai társadalom is szóba került a dicsőítés mellett.

 
Neked személy szerint miért fontos a dicsőítés?

Nekem a „második megtérésemhez” köthető a dicsőítés, azóta kerültem közelebb hozzá, mégpedig először az Őrtüzek Imádság Házán, majd a Budapesti Imádság Házán keresztül. Először magam sem értettem, hogy mit csinálnak pontosan az emberek, furcsának tartottam a nagy elragadtatást, de később megértettem: ha Isten jelenlétében vagy, igazán látod Őt, akkor teljesen természetes reakció az Ő dicsőítése. Dicsőítés közben vagy után az Úr felé mondott imát is sokkal erőteljesebbnek éreztem.

A fiataloknál is látom, ahol jelenleg nagy ébredés zajlik, hogy a dicsőítés még egy utat nyit Isten felé, még közelebb tudunk hozzá lépni. Szeretnénk, ha minél többen megismernék ezt.

Elsőre – sőt néha másodszorra is – szokatlan tud lenni a látvány, de gondolom nemcsak a nyelveken beszélő, kinyújtott karral lévő dicsőítés „releváns”, hanem a visszafogott is?

A dicsőítés egy nagyon széles skálát fog össze, de Isten szeretete mellett maga a zene köti össze, alakítja eggyé ezt a sokszínű felhozatalt. Az, hogy valaki teljesen átszellemülten, vagy csendben dicsőít az már teljesen mindegy, az eredmény a lényeg: 

nyitottabb szívvel Isten elé lépni.

Az interjúra a Belvárosi Nagyboldogasszony főplébániáról érkeztél, ahol éjjel-nappal van szentségimádás, és amely az egyik fontos központja a régi rítusú liturgiáknak. Milyen a kapcsolat a két „irányzat” között?

Szerintem ezek is megférnek egymás mellett: engem például nagyon mélyen meg tud érinteni a régi rítusú szentmise. De kifejezetten örülök annak, amikor igényes, jó minőségű zenekarok kapnak szerepet a szentmisén, mert ez segíthet a fiataloknak, akik közül sokan egyfajta audiovizuális társadalmi környezetben nőnek fel. De a régi rítus hagyományát is fontos ápolnunk. „Egy a test” – mondja a korintusi levél, így azt gondolom, hogy ahogy a fül és a száj elfér „egymás mellett”, sőt, kiegészíti egymást az egységes test működésében, úgy kell a különböző irányzatoknak is békében, egymást elismerve segíteni az örömhír terjesztésében.

Visszatérve a dicsőítéshez: 72 órás „gigantikus” hosszúságú eseményt szervezel most hétvégére, mik a részletek?

Valóban egy 72 órás, folyamatos dicsőítésről van szó. Az esemény központi témája Jónás könyve lesz, aki a mi hasonlatunkban Magyarországgal egyenlő, Ninive pedig Európával. A kontinensünkön nem feltétlenül jó irányba mennek a dolgok, és ebbe semmilyen aktuálpolitikát nem szeretnék belevonni, hiszen a tömegek érkezése előtt is azt láttuk, hogy egyes, kifejezetten fejlettnek tartott országokban a nők kirakatokban táncolnak meztelenül, vagy például hogy a kábítószer használat, alkohol- és gyógyszer fogyasztás rettenetesen megnőtt. Egy értékválság kezdett kialakulni, ezért nekünk az a dolgunk, hogy a mi saját keresztény értékeinket felmutatjuk. Európának meg kell térnie, különben baj lesz – ez a központi témája a hétvégének. Ezen kívül 100 millió új megtérésért imádkozunk Európában, 5 millió új megtérésért Magyarországon és a Kárpát-medencében, valamint nagyon fontos téma a kiengesztelődés, környező országokkal, Europával és Izraellel is.

Kétségtelenül izgalmas téma, ráadásul itt három irányzat ütközését látjuk: a kereszténység és az azt megtagadó szekularizmus, valamint az egyre erősebb iszlám.

 Ez így van, és hatalmas a kontraszt: mit lát az az iszlámot követő ember, aki megérkezik Európába a letakart testű, szinte csak a szemét mutató  feleségével? Hogy a kirakatokban gyakorlatilag ruha nélkül táncolnak fiatal lányok. Ezzel az egész jelenséggel a Jóisten egy hatalmas kontrasztot mutat nekünk: Azt látjuk, hogy a liberalizmusnak a kereszténységnek és az iszlámnak dolga van egymással, tükröt mutat a másiknak.

 Milyen tükröt mutat például a liberalizmus a kereszténységnek?

Inkább azzal kezdeném, hogy mit mutat a muszlim: azt látjuk ebben a tükörben, hogy milyen sok a vasárnapi keresztény közöttünk, aki csak díszként hordja nyakában a keresztet, de mégsem erősen hívő.  Azt látjuk, hogy ők képesek egy nap hétszer is imádkozni, vajon mi hol vagyunk ehhez képest? Ez számomra azt mutatja, hogy van még mit erősítenünk a hitünkön, mert mintha kicsit megfáradtunk volna. Ebben is tud segíteni a dicsőítés, hogy új erőre kapjunk.

A liberalizmus – vagy szekularizmus – pedig arra hívja fel a figyelmünket, hogy sok keresztény nagyon megfáradt, berozsdásodottá, vált – szemben az ő általuk képviselt iszonyatos lendülettel és érdekérvényesítéssel. Ki kell hogy álljunk az igazunk mellett, bizonyos dolgokban folyamatosan meg kell újulnunk és bátran, erőteljesen kell képviselnünk a hitünket.

Erre pedig jó alkalom lehet ez a hétvége: miből fog állni?

Rengeteg családi programmal is készülünk egyébként, beszélgetésekkel,és vetélkedővel, kiállítással és csendes ima sátorral tehát egy nagyon színes programkavalkádunk lesz, amelynek a legfontosabb pillére a dicsőítés, de hála a Keresztény Szigetnek nem az egyetlen. Igyekszünk minden korcsoport számára programokat szervezni, a belépés pedig természetesen ingyenes.

Már csütörtökön este elkezdtük az eseményt, tegnap pedig a zsidó-keresztény párbeszéd volt a téma. Ma a felekezetek közötti egységet szeretnénk hangsúlyozni, ahogyan már beszéltünk korábban róla: egy test vagyunk mindannyian.

Össze kell fognunk egymással, kilépve a felekezeti keretekből.

Vasárnap a Keresztény Európa, Keresztény Család kerül fókuszba.

Ez nem jelenthet akár egy-egy felekezet számára túlzott lemondást?

Nézzünk példát: én katolikusként nem tudom elképzelni az életemet a szentségimádás nélkül, és az is fontos nekem, hogy ezt tiszteletben tartsák a többi felekezet képviselői. De én is elfogadom, hogy ez nekik lehet hogy sok, ezért  külön  fogunk tartani szentségimádást., és lesz egy olyan lehetőség  is, , hogy csendesen lehet elvonultan imádkozni.

A te életedben ez egy nagyon fontos állomás: milyen gyümölcsei vannak benned a szervezésnek?

Minden egyes napot csodának látok a megtérésem óta: az életet Isten kegyelme és szeretete teremti minden pillanatban. A 72 órás dicsőítésre történt elhívásom óta egy olyan keresztény egységet látok, ahol a testvéreket bármikor összefognak, akár egy tekintetből is megértik egymást és egy hívó szóra jönnek szolgálni, jönnek segíteni. Az összetartás mögött  olyan hit, erő és szeretetet van, amit az ördög még csak fel sem tud fogni, nemhogy szétrombolni.

Interjú
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Nagy Attila 2019. 06. 16. 03:13

    Kedves Zoltán!
    Ez az oldal többet érdemel. Az olvasók szintén.
    Azt mondja Misek János (gondolom szó szerint), miközben “semmilyen aktuálpolitikát nem szeretne belevonni”, de már a tömegek érkezése előtt is…
    “a nők kirakatokban táncolnak meztelenül, vagy például hogy a kábítószer használat, alkohol- és gyógyszer fogyasztás rettenetesen megnőtt. Egy értékválság kezdett kialakulni, ezért nekünk az a dolgunk, hogy a mi saját keresztény értékeinket felmutatjuk”.
    Nézzük meg ezzel szemben a tényeket: sajnos hazánkban rengeteg nő és férfi dolgozik sokszor nem önszántából a szexiparban. A prostituáltak itthon nincsenek bejelentve, nem fizetnek adót, összességében kiszolgáltatottabbak, mint a kárhoztatott nyugaton. Ehhez nem szorosan kapcsolódva, a családon belüli erőszak és nemi erőszak áldozatai részére Magyarországon sajnos nehezebb jogi “elégtételt” szolgáltatni, mint a liberálisabb államokban. Drog és alkohol: a tűcsere program leállítása katasztrófa. Semmilyen drogstratégia nincsen lassan 10 éve. A szimpla jogszabályi tiltás, de közéleti szereplőnél, politikusnál, sportolónál elnézés még sehol nem oldotta meg a problémát, meglátjuk, itt meg fogja-e. Alkohol terén a magyar ember sajnos nem büszkélkedhet: tragikusan sok az alkoholbeteg, sokat iszunk és rossz minőségűt. A jelenlegi kereszténydemokrata kormány első és szimbolikus intézkedései között volt a pálinkafőzés (gazdaságfehérítő szándékkal akár indokolható) szabadságharcának megvívása.
    Recept nélküli, indokolatlan gyógyszer-fogyasztásban szintén lista alján állunk, ha kifejezetten antidepresszáns-fogyasztásra gondolt Misek János, akkor igaza van. Több fejlett nyugati liberális országban átlagosan több antidepresszánst fogyasztanak, mint itthon. Ezen gyógyszerek előtt és óta is nálunk az egyik legrosszabb (egyébként világszinten is kifejezetten) az öngyilkossági ráta.
    “Az esemény központi témája Jónás könyve lesz, aki a mi hasonlatunkban Magyarországgal egyenlő, Ninive pedig Európával.”
    Misek úr, kívánom, találja meg a lelki békéjét. Vagy a legnagyobb tisztelettel: 5 ezer Ft-ért el lehet látogatni nagyon sok európai városba. Az amszterdami piros lámpás negyedben láthatóak meztelen vagy fehérneműben emberek. És sok helyen sokkal több olyan ember van, aki máshogy néz ki, mint mi, más nyelven beszé – nekem a személyes tapasztalatom, hogy nem harapnak.
    És mindezeket egy dicsőítés szervezőjeként. Mi lett volna, ha közéleti apropója van az interjúnak?
    Tisztelt 777blog, nem szabad az ilyen téveszméknek felületet biztosítani, vagy szerkesztői megjegyzéssel.