2019. 03. 28.

“Valaki a bélyegekért rajong, én a gyerekekért” – Böjte Csaba

Megható és nagyon elgondolkodtató beszélgetést készített Böjte Csaba testvérrel Kadarkai Endre. A több mint hatvan perces interjú legérdekesebb részeit szemlézzük!

1. “Sokkal jobb, ha nem depressziósan, nyafogva állunk az élethez, hanem ha örömmel, derűsen továbbmegyünk. Kollégáimnak szoktam mondogatni, hogyha egy csak egy dolgot is mondanak, amit szomorúan, búbánatosan jobban el lehet végezni, mint jókedvvel, derűvel, akkor azt elfogadom és azt mondom, na akkor most essünk kétségbe. De nincsen ilyen dolog! “

2. “Isten két dolgot nagyon-nagyon mélyen tud belénk írni: egyfelől a hivatást, másfelől a szülőföld szeretetét. Utóbbira mondok egy példát: volt egy Artúr nevű fiúcska nálunk, elég ha annyit mondok, hogyha valami rossz történt a házban a háromszáz gyermek között, akkor az ember elkiabálta magát, hogy “Artúr!” és minden normalizálódott. […]Tanév végén mondta, hogy szeretne Temesvárra hazamenni, hiszen egy ahhoz közeli kisfaluban lakott, az édesanyját szerette volna meglátogatni. Olyan lelkesen mesélt odaúton a szülőföldjéről: a közeli folyóról amely kanyarog, a bokrokról, a környékről.

hirdetés

Annyira jó volt hallgatni, ahogy lelkesedett azért a kis eldugott bánáti faluért.

Betértünk a bekötőútról a falu határába, mondta hogy álljak meg, csodálkozva kérdeztem, hogy miért. Kiszállt, sétált le-föl, én meg nem értettem, hogy mi a gond. Kérdeztem, hogy mi a baja: rám nézett és mondta: “Csaba testvér, ha valahol itt a Földön van mennyország, hát az nem itt van? ” 

3. “Ha ebből a teremből valaki ki akarna menni úgy, hogy a villany le lenne oltva, akkor nem szándékosan borítaná fel a padokat, vagy menne neki más embereknek, hanem azért, mert nem látna. De ha fényt gyújtanának, akkor nagyon szépen ki lehetne lavírozni ebből a teremből. Fényt kéne gyújtani, nem pedig veszekedni a sötétséggel.”

4. “A környezet meghatároz, de a személyes döntés a te kezedben van. Az utolsó ítéletkor nem a főnöködet, a feleségedet, vagy az anyósodat fogják számon kérni, hanem téged. A döntés nálad van.”

5. “Hosszútávon azok az emberek boldogak, akik betartják a Tízparancsolatot. A boldogságra vezető életre a parancsokon keresztül vezet az út.”

6. “Valaki a bélyegekért rajong, míg mások a Porschéért, én meg a gyerekeket.” 

7. “Rengeteg örömmel jár a szerzetesi élet. Ha a problémákra összpontosítanék, biztosan sok gondot találnék. De én azt látom, hogy hihetetlenül marha nagy kaland ez az élet, és ha az ember beledobja magát, akkor sokféle örömöt talál. Hét-nyolc-kilenc, gyermekre vágytam, tehát amikor befogadtam az ezrediket, akkor csak annyit mondtam: “Uram, ez ki van pipálva, ez így már a százszorosa”.  Ha valaki a saját vér szerinti gyerekétől annyi örömöt és szeretet kap, mint amennyit én ezektől az árva gyerekektől, akkor az boldog lehet.”

8.”Huszonöt éves koromban eljutottam Budapestre, leültem a József Attila-szobor mellé és hosszasan néztem a Dunát mélabúsan.Elővettem egy papírlapot, és a bennem lévő gondolatokat és vágyakat leírtam Istennek, majd csináltam végül belőle egy hajót és ráraktam  a Dunára. Azt írtam rá, hogy

“Nézd Uram, én most olyan vagyok, mint egy lakás, vedd ezt a levelet úgy, mint a kulcsot hozzá.” 

Amikor nemrég volt a nagy fellépésünk az Arénában, akkor másnap mentünk a Parlamenthez. Leültünk ugyanúgy a szobor mellé, és elmeséltem ezt a történetet a gyerekeknek. Azt kérdezte az egyikük, hogy “Csaba testvér, megkapta szerinted Isten ezt a levelet? – mire egy másik kislány közbevágott:

Te buta, hiszen mi vagyunk a válasz!“.

Fotó: Youtube

Szemle
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás