Hodász András

“Ez már homofóbia?” – Hodász András atya Facebookon reagált az őt ért vádakra

Egészen páratlan médiakampány indult az M5 kulturális televíziócsatorna Esti kérdés című műsora ellen, amiért a homoszexualitás megváltoztathatóságával foglalkozott. A beszélgetés egyik vendége Hodász András atya volt, aki Facebookon reagált az elmúlt napok boszorkányüldözésére, ezt a bejegyzését változtatás nélkül közöljük. A másik meghívott Szőnyi Szilárd hamarosan interjút ad a 777-nek.

“Furcsa világban élünk.

Gondoljatok bele: ha egy TV interjúban arról beszéltem volna, hogy ha valaki nem érzi jól magát a biológiai neme miatt, és ezért át szeretné operáltatni magát, akkor meg kellene adnunk neki erre a lehetőséget, vajon mi történt volna? Valószínűleg másnap tele lett volna a sajtó a nevemmel, és vége-hossza nem lenne a dicsérő cikkeknek: íme a hős pap, aki szembe megy “maradi egyháza” tanításával, és az _igazi_krisztusi_szeretetet_ hirdeti, hisz elfogadó és toleráns. Ám mivel azt találtam mondani, hogy abban az esetben, ha valakinek a szexuális irányultságával (tehát a belső vágyaival) van problémája, akkor adjuk meg neki a változás reményét, mi történt? Pontosan az ellenkező hatást váltottam ki. Mint mondtam, furcsa világban élünk.

Egy dolog azonban nem változik a történelem során: sajnos még mindig sokan vannak, akiknek nincsenek érveik, vagy esetleg túl bizonytalanok az igazukban, ezért egyszerűen hangerővel, a másik személyének támadásával, megbélyegzésével próbálják meg ellehetetleníteni a párbeszédet. Mert szerintük bárki, aki akár csak felveti a témát, az már homofób és gyűlölködő.

hirdetés

Ezek a címkék egy dologra jók: meg se kell próbálniuk megérteni mások álláspontját.

A “felháborodók” (és akkor most nagyvonalúan nem minősítettem a stílusukat) közül hányan olvastak első kézből a reintegratív terápiáról vagy pl. Joseph Nicolosi elméletét a helyreállító terápia lehetőségéről? Én több könyvét is elolvastam a témában (pl. a Buda Béla professzor által ajánlott, magyarul is megjelent Szégyen és kötődésvesztést). Amit a homoszexualitás kialakulásáról ír (ti. hogy bizonyos gyerekkori sérülésekhez, traumákhoz köthető ezeknek a vágyaknak a kialakulása), jól illeszkedik azokra az élettörténetekre, amikkel találkoztam. Nekem ennyi elég, hogy komolyan vegyem a gondolatait. Amennyire én látom, a tudomány jelenlegi állása szerint egyik oldal igaza sincs minden kétséget kizáróan bizonyítva. Ebben az esetben pedig erkölcsileg az a helyes eljárás, hogy azoknak, akikben felmerül a változás vágya, elmondjuk, hogy van egy lehetőség, amit ki lehet próbálni. Ez már homofóbia?

Gondoljunk bele: ha csak egyetlen ilyen ember van a Földön, és csak 1% esély van arra, hogy Nicolosinak, és a vele egyetértő szakembereknek igaza van, szerintem attól, aki változni szeretne, embertelenség a választás lehetőségét megtagadni. Joga van hozzá. Ki meri ezt elvitatni? Azok, akik utcára vonulnak a nők “jogáért”, hogy megöljék a magzatukat a saját méhükben?

Ja, és itt álljunk meg egy pillanatra. Homofób? Definíció szerint ez olyan személyt jelent, aki fél azoktól, akiknek homoszexuális vonzalmaik vannak, gyűlöli, és/vagy lenézi őket. Alkalmazzuk most ezt a jelenlegi helyzetre. Ki szereti igazán és ki nézi le a másikat? Az, aki meg sem hallgatja, csak ráerőszakolja, hogy bármit gondol is erről, neki el kell fogadnia magát, vagy esetleg az, aki leül vele beszélgetni, mert meg akarja érteni, hogy mi zajlik benne, és segítő kezet akar nyújtani? Melyikük is tiszteli valójában a másikat?

Néhányan kedvesen azt javasolták, hogy beszélgessek el meleg emberekkel. Köszönöm a javaslatot, és üzenem nekik, hogy valószínűleg több meleggel volt mély, értő, személyes beszélgetésem, mint ahányat ők egyáltalán ismernek.

Figyelem! Egészen eddig egy szó sem esett a Katolikus Egyház tanításáról vagy a Bibliáról! Amiket én védelmezek, tulajdonképpen egytől-egyig liberális érték: az önrendelkezés joga, a véleményszabadság, a gondolat szabadsága, a gyógyuláshoz való jog, a tolerancia mindenki felé, sőt a tudomány autonómiája. A tudományos fejlődés nem jelentéktelen feltétele ugyanis, hogy egyetlen kérdés felvetését se övezze hisztéria, hanem lehessen szabadon megvitatni. Lapos föld? Mondd el, meghallgatlak! Evolúció, keresztes hadjáratok, Isten létezése, Biblia hitelessége, inkvizíció, Johanna a nőpápa? Mind jöhet! Non recuso disputationem.

A párbeszéddel, az értelmes vitával mindketten többek leszünk, bárkinek is lesz végül igaza.

A tabutémák kreálása, a párbeszéd akadályozása, az ellenfél karaktergyilkolása a diktatúrák és a gyáva emberek eszköztára.

Nem hiába nevezte XVI. Benedek pápa ezt a jelenséget a tolerancia diktatúrájának.

Tudom, hogy ezzel a nyilatkozatommal sikerült magamra haragítanom éppen azokat, akik már kezdtek volna megkedvelni a kormánykritikus megnyilatkozásaim miatt, így aztán mostanra mindenkinek a tyúkszemére léptem. Sajnálom, de inkább mondom azt, amit igaznak érzek, mint azt, amit elvárnak tőlem. Így legalább a tükörbe bele tudok nézni reggelente. Akik eddig illúziókat dédelgettek velem kapcsolatban, azoknak el kell mondjam: nem tartozom oldalakhoz, nem dörgölőzöm senkihez. Ami egyedül számít az az evangélium, Isten _igazi_ szeretetének hirdetése, úgy, ahogy a kinyilatkoztatásból megismerhetjük.

Megbántani senkit nem állt szándékomban, de bánni csak azokat a mondataimat bánom, amelyek Isten igéjének ellentmondanak.

 

Fotó: Vágvölgyi Gergely

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

6 hozzászólás

  • Válasz Filipánics Tibor 2019. 01. 21. 01:13

    Akkor egy kis “oktatás”. A homoszexualitás kényes téma,úgy hozzá szólni,hogy a másiknak ne lángoljon a feje,szinte lehetetlen.Aki megteszi,számoljon a következményekkel (bár ez mindenre igaz).A vélemény-ha jó,ha ne jó – szabad és ezt mindkét részről értelmesen kell közölni és kezelni.Én már csak tudom.Nagyon nehéz megállni,de figyelembe kell venni az emberi gyengeséget.Hol a stílus,hol a tudás és tapasztalat hagy kívánni valót,maga után.A lényegen nem változtat.Mindenki a saját szűrőjén nézi a világot amit a tapasztalatából,tudásából és hitvallásából gyúr össze.Minden hozzászólás egy egyedi ujjlenyomat az illetőről,ami ráadásul folyamatosan változik.(ez is olyan) Tehát úgy is kell kezelni.Persze senkinek a becsületébe nem szabad belegázolni,de mindenki tart valahol.A legszebb viszont az,hogy NEKEM VAN IGAZAM.De aki ezt olvassa,ő is ezt gondolja.Milyen egyformák vagyunk,igaz?Senki nem jobb a másiknál.(Isten szerint nem is,de mi emberek vagyunk,haha) Van egy olyan érzésem,hogy az atya megjelenése és stílusa is nagyban hozzá járul az iránta érzett ellenszenvnek.Nekem hol tetszik,hol nem.Természetesen Istenről alkotott véleménye fura nekem,de mért ne lenne más,nem egyforma a tapasztalatunk.Ugyan ez a helyzet a melegekkel is.Egy dolog biztos,a papok nagyon sokféle emberrel találkoznak és ha van érzékük hozzá,nagyon sok mindent meglátnak az emberekben (hol jól,hol kevésbé) Belegondolva,irigylem őket ezért.
    Végezetül.A tv műsort nem láttam,de a cikkben írtakkal szimpatizálok.Nem baj,ha az atya felhúzta magát,ez azt jelenti,hogy még hall hangokat kívülről ami megérinti és ez szuper dolog,ne hagyja abba.

  • Válasz Agu 2019. 01. 22. 08:45

    Ajánlom Ben Shapiro videóját a témában (is), angol tudás szükséges.

  • Válasz Zsanett 2019. 01. 22. 16:51

    Szócséplés helyett olvassa mindenki a Bibliát.
    Szodoma és Gomorra.
    Ez Isten válasza a fajtalankodásra.

  • Válasz egy lány 2019. 01. 22. 23:03

    Semmi bajom a homoszexualitással mert mindenkinek vannak bűnök az életében nekem is van de küzdök ellene nap mint nap. Van amikor veszítek és olyat teszek ami nem helyes Isten előtt de ha megbánom és hozhatom elé és megbocsátja. Sokan szeretik úgy jellemezni Istent hogy egy szerető és kegyelmes isten. Ami igaz is de ő első sorban egy igazságos isten aki szereti a bűnös embert de a bűnt gyűlöli! A bibliában pedig világosan le van írva hogy ez bűn.Nem vagyunk állatok tudunk döntéseket hozni megtudunk küzdeni ezzel bűnnel is de csak Jézus segítségével. És olyan megértő de megfeddni képes szülőkkel akik nem azt mondják hogy nem szeretnek mert ilyen dolgot teszel hanem az nem akarják hogy bűnben éld le az életed mert az ilyen élet vége az örök kárhozat ahol már mondhatod hogy “dehát én így születtem”.. Ez az én látásom,tapasztalatom nem kell megérteni és egyetérteni vele és senkit sem akarok megbotránkoztatni sem de csak Isten mondhat ítéletet mindnyájunk felett így én egyedül neki felelek a szavaimmal és ezt tartom szemelőt. .

    • Válasz Filipánics Tibor 2019. 01. 23. 17:21

      Szia Lány!
      “ő első sorban egy igazságos isten aki szereti a bűnös embert de a bűnt gyűlöli! ” De szép gondolat,kár hogy tőlünk ered és nem fentről.Egyébként máshogyan el sem tudnánk képzelni Istent mint így.Mintha neki olyannak kellene lennie amilyennek mi megálmodjuk. Legyen ilyen az Istened.

  • Válasz Útkereső ateista 2019. 01. 27. 08:27

    Na én pont emiatt szakítottam az egyházzal. Nem a meleg kérdés miatt, hanem a bűn-bűntudat dinamika miatt. Valamit kiolvasunk a bibliából, ami elnyeri a tetszésünket (pl: melegnek lenni rossz, önkielégíteni rossz, stb), és innentől fogva ez bűn, és ha ezt csinálod, a pokol tűzén fogsz elégni, és ezt meg kell bánni, és meg kell gyónni lesütött szemmel. Na ezek nem bűnök. Mégpedig azért nem, mert az egyházi demagógia nélkül nem érezne emiatt senki bűntudatot, sőt nincs olyan élőlény ezen cselevések kapcsán, aki emiatt szenvedne (ellentétben egy igazi bűnnel, mint pl.: a hazugság, gyilkosság). A bibliai idézeteket meg hagyjuk inkább. Ugyanis számos szintén bibliai megmondást meg simán csak legyintve megmosolyogjuk. Ki érezne ma bűntudatot amiatt, mert tegnap megevett 3 garnélarákot? Pedig ezt se szabad, benne van a bibliában. Csak emiatt senki nem dörög le a szószékről. Pedig az a rák meghalt. Mégsem bűn. Bezzeg ha vasárnap délután kielégíted magad… Ha másokat kell kirekeszteni, bűntudatba kergetni, arra vevő az egyház. Hol itt a Krisztusi szeretet?