Életbevágó, Hírek

Megkérdezték a nőket, mire lett volna szükségük abortusz helyett

A FemCatholic nemrég egy névtelen felmérést készített olvasói körében, amiben az abortuszon átesett nőket kérdezték meg tapasztalataikról. Szerették volna megtudni, hogyan tudja a környezetük támogatni azokat a nőket, akik nem tervezett, vagy veszélyeztetett terhességgel néznek szembe. Elgondolkodtató válaszokat adtak.

Sok válaszadó saját abortuszának történetét mesélte el, mások közeli ismerősük tapasztalatát. Többen számoltak be arról, hogy a rendelkezésükre álló információk hiányosak voltak, valamint többek között arról is, hogy féltek szeretteik vagy családjuk ellenséges reakciójától. 

Információhiány 

Az egyik válaszadó amikor nem tervezett terhességével szembesült, kétségbeesetten vágyott arra, hogy információhoz jusson. “Hogyan tudom befejezni a diplomámat, miközben szülő vagyok? Hol fogok élni? Maradhatok a kollégiumban? Vannak egyáltalán olyan egyedülálló anyák, akiknek virágzik a karrierjük és hasonló helyzetből indultak?”

A válaszok szerint sok esetben azért döntöttek a nők az abortusz mellett, mert senki sem mondta nekik, hogy az anyaság mellett is folytathatják addigi életüket. 

A fent említett válaszadó azt is elmondta, hogy az abortusz után vált csak számára világossá, hogy az egyetemén különleges lakhatási és pénzügyi támogatást kaphatott volna, aminek segítségével anyaként is elvégezhette volna az egyetemet. 

“Rosszul leszek tőle, ha csak belegondolok. Ha az az információ könnyen elérhető lett volna, akkor ma lenne egy tízéves gyermekem”– írta.

Nem támogató környezet

A válaszadók közül sokan arról számoltak be, hogy családjuk, vagy szerelmük nem támogatta a gyermek megtartását. “Nem támogattak. Az akkori barátom az abortusz mellett volt és ő is fizetett érte. Elhittem a kultúra hazugságait, amik azt mondták, hogy az abortusz a legfelelősségteljesebb döntés, amit egy fiatal egyetemista meghozhat. Nem akartam az abortuszt… Családra volt szükségem és barátokra, akik megbocsátják nekem a hibáimat és elfogadnak engem olyannak, amilyen akkor voltam. Nem tudtam milyen a feltétel nélküli szeretet, míg meg nem ismertem a férjemet.”

“Semmilyen támaszom nem volt. Egy nagyon, nagyon tradicionális családom van. Egyedül éreztem magam, és féltem. Tudtam, hogy a szüleim kirúgnának a házból és a párom is elmenekülne. A döntésem megváltoztatásáról: ha valaki támogatott volna, vagy a szüleim megértenek, akkor szerintem nem tettem volna meg”  – írta egy másik érintett.

Tartós sebek

Többen arról is beszámoltak, hogy évekkel később is megbánást éreznek. “Húsz éve történt. Meggyóntam és több dolgot is sikerült átbeszélni, feldolgozni. Még mindig fáj. A klinika borzalmas volt, viccet csináltak abból, hogy végigbőgtem a beavatkozást” – hangzott az egyik válasz.

“Minden júniusban eszembe jut a gyermekem (akkor kellett volna megszületnie). Segítségek kellene kérnem. Csak gyógyulásért imádkozom” – írta egy másik nő.

A FemCatholic szerint a felmérés névtelenül történt azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők számára azáltal, hogy jobban megértjük azokat, akik kríziseken mennek át. 

***

Ha abortuszod volt és nem tudsz szabadulni a fájdalomtól, akkor a Ráhel Szőlőskertje lelki hétvége segítséget tud nyújtani.

Ha információra van szükséged, ezek a linkek segíthetnek. 

Az Együtt az Életért Egyesület széleskörű támogatást tud nyújtani a várandós nőknek. 

 

 

Forrás: femcatholic.com/S4C

Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a
116-123
ingyenes lelki elsősegély számot!

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás