2018. 10. 11.

„Egy igazi harcos volt” – az abortuszt követően élve született meg a 20 hetes kisbaba

Megrázó történetről számolt be az Aleteia hírportrál: egy boltoni nő magzatánál súlyos rendellenességet fedeztek fel az orvosok, akik abortuszt tanácsoltak. Az öthónapos terhes kismamának beadták a magzat életét kioltó injekciót, ám legnagyobb megdöbbenésükre a kisbaba élve született meg. Egy órával később a kis Mohammed édesanyja karjaiban hunyt el.

Sofia Kahn és fia, Mohamed megrázó és brutális története etikai és vallási szempontból elítélendő lehet, de talán nem is kell ítéletet mondanunk a szülők felett:  egy kétségbeesett, leendő gyermekük komoly fogyatékossága által sokkolt, nehézségekkel küzdő családba megérkezik a szeretet csodája, majd rövid látogatása után visszatér a mennybe, ahonnan azért jött, hogy felébresszen bennünket, mindnyájunkat a szendergésből.

 
Baj van, asszonyom

Sofia, és férje Shakeel az angliai Boltonban éltek boldog életet 18 hónapos kisfiúkkal, amikor 2017-ben újabb örömhírben részesültek: Sofia ismét várandós. Azonban a 20. heti terhességi vizsgálaton borzalmas hír lepi meg őket: a magzaton nagyon súlyos, gerincoszlopi elváltozást diagnosztizálnak, amitől a gyermek életképtelenné válhat.Mindezek ellenére az anya hallani sem akart az abortuszról, és úgy döntött, megszüli gyermekét. A későbbi vizsgálatok sajnos nem sok reménykedésre adtak okot: Mohammed továbbra is súlyos beteg volt, az orvosok azt jósolták, hogy a terhesség kilenc hónapját sem fogja túlélni. Elmondásuk szerint semmi esély nem volt arra, hogy a baba élve szülessen meg. Ez volt az a pillanat, amikor az érzelmileg törékeny pár már nem tudott ellenállni a nyomásnak, gyakorlatilag bele kényszerültek az abortuszba.

Sofia később ezt nyilatkozta: “Úgy éreztük, darabokra törik a szívünk, de megszakíttattuk a terhességet. Bár hittük, ez a legjobb a gyermekünknek, sokszor elbizonytalanodtam, és hibásnak éreztem magam.” Angliában a terhesség 24. hetéig lehetséges az abortusz, amennyiben különleges indok van rá. (A gerincoszlop eldeformálódása annak számít.)

Sofia és Mohammed esete a tökéletes példa rá, hogy nem szabadna engedni az abortuszt a terhesség ilyen előrehaladott időszakában.

Ebben az esetben az eljárás menete, hogy egy injekció segítségével megölik az élő magzatot, majd az édesanya megszüli a halott csecsemőt. Az orvos egy apró injekciós tűt vezet a csecsemő mellkasába, a magzatvízbe, vagy egyenesen a gyermek szívébe. Amennyiben a magzatvízbe vezetik, a kicsi akár több órán keresztül is szenvedhet, mielőtt meghal. 

Nehezen tudjuk felfogni, milyen kálváriát kell végigjárnia egy édesanyának, mikor meghozza ezt a borzalmas döntést, de legtöbbször még az abortusz után  is komoly belső vívódással küzdenek ezek a nők.

 
Lehetetlen

Miután Mohammed megkapta a halálos injekciót, Sofiát átszállították a szülészetre, ahol egy teljesen váratlan dolog történt:

Sofia még mindig érezte a méhében gyermeke rúgásait.

“Miközben várakoztam, éreztem, hogy még mozog a gyerek. Szóltam az ápolónőnek, de ő azt mondta, hogy ez lehetetlen. Megkértem, hogy hozzon egy ekográfot, hogy ellenőrizzük, de azt mondta, semmi szükség rá.”  Második alkalommal használjuk a történetben a lehetetlen szót, és másodszor is rácáfolunk. “Istennek semmi sem lehetetlen”. Mindenki meglepetésére Sofia élő gyermeket hozott világra.

Az egész szülészosztály megrökönyödve állt, senki sem tudta, mihez kezdjen. Belegondolni is szörnyű,  hogy idáig jutottunk; egy élve született csecsemő megijesztette az orvosokat.

“A szülésznő sokkos állapotba került. Segítségért  kiáltozott, és a gyermekkel a karján futott keresztül a szülészet folyosóján. Azután azt kérdezte tőlem: “Mit akar, mit csináljunk?” Én pedig nem tudtam, hogy érti. A karomba vettem a fiamat, és csak azt mondogattam neki, mennyire  szeretem.” 

Természetesen az teljesen normális, hogy megkérdezik az édesanyát, mit tegyenek ebben a különleges esetben, azonban a furcsa kérdés; “Mit akar, mit csináljunk?” a zavarodottság eredménye lehetett, amit ennek az apró élőlénynek a jelenléte okozott a szülésznőben.

A sok statisztika, injekció és megelőzés felett győzedelmeskedett az élni akarás.

A kis Mohammed végül csupán egy órát élt, a lehető legjobb helyen, az édesanyja karjaiban.

“Egy igazi harcos volt. Egy hatalmas lyuk volt a gerincoszlopán, ami miatt a teste teljesen eldeformálódott. Mégis megszületett, és élt egy órát ezen a földön. Én pedig folyton csak arra tudok gondolni; azért született meg, mert szerette volna, hogy az anyukája egyszer megölelje.”

Forrás: Aleteia

Fordította: Ungvári Ildi

A témában már korábban is jelent meg cikkünk:

Egy abortusz túlélő megrázó vallomása

Fotó: ShutterStock

 

Hírek
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás