Azt gondolnánk, hogy csak az idősek hisznek és beszélnek olyasmiről, hogy Jézus szíve… Vendégírónk megcáfolja ezt a tévhitet, és saját élményeit meséli el, ezáltal egy fiataloknak szóló nemzetközi programot ajánlva Nektek!
A sok értékes nyári tábor és fesztivál közül talán pont ez fog megtetszeni!
Bár nem szeretem időhöz és térhez kötni Isten jelenlétét és szeretetét mégis vannak olyan idők és helyek, amikor és ahol Ő belépett a mi időnkbe és életünkbe. Ilyen hely Názáret, Betlehem és még sorolhatnám, ahol Jézus egyszer megfordult. Azóta megszámlálhatatlan azok száma, akik elmentek oda, csak azért, mert egyszer Isten ott járt.
Van azonban egy olyan város, ahol egyszer Jézus szíve dobbant meg, és amiről mégis olyan keveset hallunk. Én sem tudtam erről sokáig, amíg egyszer nem keveredtem bele az Emmánuel közösségbe, akik egy kimondhatatlan nevű francia városkába Paray-le-Monialba (Páréj-lö-moniál 🙂 ) hívtak meg ifjúsági találkozóra.
Ezt a helyet úgy is hívják, hogy Jézus szívének városa. Jézus szíve??? Amikor ezt meghallottam nem tudtam mire gondoljak. Katolikusként rémlett, hogy minden hónap első pénteke Jézus szívének az ünnepe, de ez számomra inkább egy vallásos jámborságnak és az idősebb korosztály „hóbortjának” tűnt.
hirdetésA városka elsőre megnyerte a tetszésemet. Egy román kori bazilika, kanális, hangulatos hidak, utcák na meg Franciaország. De, ami ennél is jobban megragadott az a több mint 1000 fiatal lelkes dicsőítése, vidámsága, közvetlensége, a tanítások frissessége, és Isten jelenlétének intenzitása volt.
De mi ez a hely? Csak, hogy nagyon röviden megbízható forrásokra is utaljak: Paray-le-Monial egyike annak az Egyház által elfogadott három magánkinyilatkoztatásnak, amelyben Jézus megjelent és aminek következményeként liturgikus ünnepet vezettek be. Talán a katolikusoknak világosabb, ha az Irgalmasság vasárnapjára gondoltok, amit Faustina nővér jelenéseinek következtében kezdett el megünnepelni II. János Pál Pápa.
Visszatérve a tapasztalataimra: nem tudtam igazán mire számítsak, de az ott eltöltött pár nap sok meglepetést tartogatott. Elhatároztam, hogy gyónni megyek. Próbálok általában őszintén és alaposan felkészülni ilyenkor, de addig még nem esett meg velem, hogy sírtam volna a bűneim miatt és átéreztem volna azok valódi súlyát. Ott ez megtörtént.
Életem legmélyebb és legmeghatározóbb gyónása volt. Ekkor már egyre biztosabban éreztem, hogy ez a hely tényleg különleges. Nagyon megérintettek a dicsőítések, az énekek, a kiscsoportos megosztások a réten üldögélve, a közös sportolások, az egység a többi nemzettel és hogy ebben a pár napban egyszerűen csak örültünk annak, hogy Isten mennyire szeret.
Nem szeretném hosszasan mesélni, hogy mi minden történt velem, hiszen úgyis mindenkit máshogy érint meg Isten szeretete, de a vége előtt muszáj, hogy megosszam veletek, amit Jézus ezen a helyen üzent. Talán jobban megismeritek és megértitek majd ezáltal Isten őrült és szenvedélyes szeretetét irántatok.
Jézus szavai 1673-ban Alacoque Szent Margithoz (szentté avatott szerzetesnő):
„Isteni Szívem olyan szenvedélyesen szereti az embereket, hogy nem tudja többé magában tartani égő szeretetének lángjait.”
„Íme a szív, amely annyira szerette az embereket, hogy semmiben sem kímélte magát értük, egészen kiüresítette és elpazarolta magát, hogy tanúságot tegyen előttük szeretetéről.”
A fiatalok pápája II. János Pál pápa így beszél Isten szívéről: „Isten Fiának szívéből fakad az élet örök forrása. A harmadik évezred emberének szüksége van Krisztus szívére, hogy megismerhesse Istent és önmagát; szüksége van rá, hogy a szeretet civilizációját építhesse.”
Varjas Adri
Ha tetszett a cikk és a kedvcsináló videó, keresd a magyar szervezőket a Facebook eseménynél!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás