Szemle

Krisztus keresztfájának legendája

Nem meglepő módon Krisztus kereszthalála és feltámadása után a fa körül – amelyből keresztjét kifaragták és azon megfeszítettek – számos legenda kelt életre.

A babonaság és más, különböző tévhitek sokkal erősebben jelen voltak a hétköznapi életben még pár évszázaddal ezelőtt is, ezért a keresztfának is megvan a saját története. A legismertebb ezek közül az a kézirat, amelyet egy 12. századi keresztény szerzetesnek, Lambertusznak tulajdonítanak.

A Tudás fájáról származó keresztfa története című szöveg röviden így szól:

Mikor Ádám 930 éves volt, érezte halálának közeledtét, azonban mivel a Paradicsomban a Tudás fája alatt vétkezett, mind addig míg ismét annak illatát nem érzi, súlyos betegségben kell, hogy szenvedjen. Ezért így szólt fiához, Séthez: Menj fiam keletre, egészen az óceán partjáig, ahol tárd ki karjaid az Úristen felé és szólj hozzá, hogy enyhítse apád fájdalmait!” Amikor Sét teljesítette apja akaratát, egy angyal elvitte őt a Tudás fájához, ahol letörte annak egy ágát majd elindult visszafelé. Apja halála után otthona közelében Sét elültette a fadarabot, amit magával hozott, hogy enyhítse apja fájdalmait. A fa pedig kivirágzott és egészen Salamon király idejéig élt, amikor az építészek meglátva a fa tökéletességét, kivágták azt. Az építők azonban elvetették a fát, akárcsak azt a követ, amely később szegletkővé lett. A fa ezután ott hevert 1090 évig, Jézus Krisztus idejéig. E fából faragták később Krisztus urunk keresztjét.”

Emlékezhetünk Szent Pál Rómaiaknak írt levelére: „Mármost, ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává. Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.”

A legendák csak nagyon ritkán bizonyulnak teljesen valódinak, azonban Krisztus kereszthalálában és a Szentírás eredetében konszenzusos egyetértés van, ami által annak eredete bizonyítható. A fenti történet, ha valódisága miatt nem is, de az elmélkedés szempontjából mindenképp hasznosnak bizonyul.

Kép: Pixabay; forrás: Philip Kosloski, Aleteia

Ezt a cikket Dallos Bence önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul.

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás