A mai napon Magyarország – és a Kárpát-medence – több ezer templomában imádkoztak az emberek. Több ezer templomban beszéltek papok az örömhírről, Isten szeretetéről, a megváltás fantasztikus titkáról. Kivéve egyetlenegy helyen, de mégis most erről beszél az egész ország.
Szalagcímek hatalmas betűi, híradók vezető anyagai számolnak be egy plébános beszédéről, politikai állásfoglalásáról. Szomorú történet, amelynek legnagyobb vesztese épp maga az örömhír.
A napi politikának nincsen helye a szószéken. Mert az emberek azért mennek el vasárnap misére és istentiszteletre, hogy az örömhírről halljanak, hogy Isten házában legyenek, hogy magukhoz vegyék az Oltáriszentséget, hogy hitet és tanúságot tegyenek Krisztus szeretetéről. És hiába történik pontosan ez a templomok elsöprő többségében, látszik mi a következménye, ha valaki elköveti azt a hibát, hogy Isten házában áldozza fel az örömhírt a napi politika oltárán. Az egész keresztény közösség megbélyegzése, alaptalan feltételezések és vádak, egy elhibázott döntés következményei. Nem lehet az örömhír helyett a napi politikát választani. Soha.
Kedves lelkészek és papok, ti, akik közül annyi fantasztikus embert ismerek. Csodálatos hivatást kaptatok, talán a legszebbet ami létezhet: Isten szolgái lehettek, akiknek az a főállásuk, hogy Róla beszélhettek.
Ti azt a különleges feladatot kaptátok, hogy a mennyország felé tereljétek embereket, nem pedig azt, hogy politikai jelöltek felé.
Fontos feladatotok társadalmi kérdésekben az igazság mellett felszólalnotok: kiállni az élet védelme mellett, a családokért, az elesettekért, a szegényekért. Foglalkoznotok kell politikai-társadalmi kérdésekkel – akár azzal is hogy állampolgári lehetőséggel élve menjenek el az emberek szavazni – de egészen biztos vagyok abban, hogy Isten nem arra hív titeket, hogy a napi politikai acsarkodásban részt vegyetek.
Beszéljetek az aktuálpolitikáról a barátaitokkal, ismerőseitekkel egy csésze kávé vagy sör mellett. De ne engedjétek be a templomba azt, mert Isten háza egy szent hely. Talán nem véletlen, hogy a mai evangéliumban pont azt olvassuk, hogy Jézus kiválasztja az első tanítványait. Most is arra hív minket, hogy kövessük Őt, hogy tanúságot tegyünk Róla.
Drága papok és lelkészek, legyetek az Ő apostolai, és ne a politikusoké!
Martí Zoltán
Fotó: Flickr
hirdetés
2 hozzászólás
No fene?! Simicska már titeket is felvásárolt?
@Martí Zoltán:
A plébánosnak kötelessége megszólalnia, ha farkas jár az akolban, ha a rá bízott közösségen belül történik visszaélés (márpedig a Németh – Márki-Zay-ügyben ez a helyzet).
Jn 10.1
„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló.
Jn 10.2
Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora.
Jn 10.3
Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket.
Jn 10.4
Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját.
Jn 10.5
Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.”
Jn 10.6
Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani.
Jn 10.7
Jézus folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu.
Jn 10.8
Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok.
Jn 10.9
Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.
Jn 10.10
A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.
Jn 10.11
Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért.
Jn 10.12
A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket.
Jn 10.13
A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal.
Jn 10.14
Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem,
Jn 10.15
mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért.
Jn 10.16
De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor.
Jn 10.17
Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem.
Jn 10.18
Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.”