Esterházy nyomdokain a felvidéki magyarság szolgálatában

Méltatlanul elfeledett, kiváló keresztény politikus, Esterházy János nevét viseli az az akadémia, amelynek deklarált célja, hogy a felvidéki magyarság szellemi oszlopává váljon. Gubík Lászlóval, a Via Nova – Új Út elnökével, az Esterházy Akadémia igazgatójával beszélgettünk a hit megtartó erejéről, a megtörhetetlen politikus boldoggáavatásának hátteréről és az új intézmény lelkiségre építő küldetéséről.

Szombaton megyei választásokat tartanak Szlovákiában. Milyen téttel bír a voksolás a magyar közösség számára?

Szlovákiában, még a mečiari időben, úgy alakították ki a megyehatárokat, hogy az számunkra kedvezőtlen legyen: a nyolc megyéből egyetlen egy sincs, amelyben többségben lennének a magyarok. A természetes régiókra épülő módosítási kísérletek mindegyike kudarccal zárult. Öt megye; Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa bír jelentősebb magyar közösséggel, de részarányunk legfeljebb a lakosság egyharmadát teszi ki. Ennek ellenére a Magyar Közösség Pártja hagyományosan jól szokott szerepelni ezen a megmérettetésen.

Nem mindegy az eredmény, mert olyan kardinális kérdések is a megyei önkormányzatokhoz tartoznak, mint a középiskolák vagy a kulturális intézmények működtetése, ami magyarságunkban is érint minket.

A megyei választásokon hagyományosan alacsony a részvétel, így a magyarság elemi érdeke, hogy minél nagyobb számban járuljon az urnákhoz.

hirdetés

Általában véve milyennek látod a szlovákiai magyarság helyzetét?

Az identitásválságnak leginkább kitett magyar közösségnek tartom a felvidékit. Szemben akár Kárpátaljával, akár Erdéllyel, vagy Délvidékkel, esetünkben nem az elvándorlás a legsúlyosabb tényező – habár mi is tapasztaljuk a jelenséget -, hanem az asszimiláció. A problémára a politika zsákutcás választ is szült. Az ifjúságpolitikánk és nemzetpolitikánk alapja kell, hogy legyen, hogy a magyarságunkat nem csupán nyelvünkben tudjuk megélni, hanem kifizetődő lesz kitartani a magyar identitás mellett. Ez csúnyán hangzik, de ki kell mondani, mert létkérdés.

Mekkora szerepe van a kereszténységnek a felvidéki magyarok életében? A hit sokszor hangoztatott és valós megtartó ereje érvényesülni tud?

Több tendencia is megfigyelhető, ami megegyezik az anyaországiakkal. Ugyanakkor az asszimiláció számára felhajtó erő, hogy a magyar kisebbség és a szlovák többség azonos felekezethez tartozik, míg például Erdélyben, vagy Kárpátalján jellemzően más vallású a többségi nemzet. Esetünkben kevésbé szab gátat tehát az asszimiláció számára, hogy nincsenek felekezeti határok. A felvidéki magyar közösség többsége katolikus, de erős református közösséggel is büszkélkedhetünk. Nagyon sok olyan lelkipásztorunk van, akik szívükön viselik a nemzeti megmaradás kérdését, bátorítóan hatnak a fiatalokra.

Nagyon erős a cserkészmozgalom, illetve több egyházi ifjúsági szervezet is jelentős aktivitást fejt ki, közösségszervező és -megtartó erővel bír.

Nyáron a 777 is vendégeskedett Martoson, a MartFeszten – az általatok életre hívott ifjúsági fesztivál nem csak névleg keresztény, a programban helyet kap az istentisztelet is, ahogy az előadók is sokszor tesznek tanúságot hitükről. Van foganatja mindennek?

Ha ügyesek az előadók, akkor ezek az üzenetek nagyon hatásosak tudnak lenni. Ezért hívtunk meg titeket is és ezért visszatérő vendégünk Böjte Csaba testvér. Mindez számunkra mindig is prioritás volt; a Via Nova egy olyan szövetség, amely igyekszik a fiataloknak minőségi programokat kínálni, hangsúlyos szerepet szánva a léleknek is. A MartFeszten minden nap van olyan előadónk, aki az által lehet érdekes a fiatalok számára, hogy hitelesen és az ő nyelvükön beszél a lélek dolgairól.

Idén ősszel valósult meg egy kiemelkedő projektetek, melynek keretében megkezdte működését az Esterházy Akadémia, akit egy idehaza méltatlanul elfeledett keresztény politikusról neveztetek el. Ki volt Esterházy János?

Esterházy János a felvidéki magyarság elmúlt közel száz évének legfontosabb közéleti szereplője, neve és közössége eggyé vált, hiszen életét adta az övéiért. A magyar ügyek képviselete mellett a lélek képviseletét is rendkívül fontosnak tartotta. Nagyfokú szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot. Fiatalon elveszítette édesapját, lengyel származású édesanyja nevelte fel, aki mély hitet és az elesettek iránti szolgálat ügyét örökítette fiára. Már fiatalon a magyarság politikai vezetőjévé vált. Az első bécsi döntést követően a nehezebb utat választotta, s bár a budapesti főrendi házban politizálhatott volna, ő hitvallása szerint az anyaországon továbbra is kívül rekedt magyarság képviseletét választotta a Tiso-féle bábállamban. A korabeli szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként vívta csatáit rendkívüli elkötelezettséggel.

1942. május 15-én ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki nemmel szavazott a zsidók deportálására.

Esterházy János, mártír keresztény politikus

Későbbi zsidó- és kereszténymentő tevékenysége is kiemelkedő volt, rengeteg embert mentett meg a biztos haláltól. A Gestapo utána a szovjet titkosszolgálat üldözte, ismét a nehezebb utat választva; bár elő volt készítve számára a nyugati emigráció, otthon maradt és tovább védte a magyar közösséget. Tizenkét év gulag-rabság közben távollétében halálra ítélték a csehszlovák hatóságok, amit később életfogytig tartó börtönbüntetésre enyhítettek. A szovjet rabság után az ország szinte összes nagy börtönét végigjárta, 1957-ben hunyt el. Rabtársai visszaemlékezései megingathatatlan hitéről, emberi tartásáról, a börtönben is megélt szeretetről tudósítanak. Sokakban ő tartotta a lelket, emberségből adott példát a legkönyörtelenebb körülmények között is. Az a pap, aki a börtönben miséket celebrált, később egy alkalommal úgy fogalmazott: nem nekem kéne áldoztatnom őt, hanem ennek az embernek kellene megáldoztatnia engem.1989-ben indult meg a küzdelem politikai rehabilitásáért, amely Szlovákiában a mai napig várat magára, de élete és a magyarság mellett való halálig tartó kiállása összeegyeztethetetlen a legtöbb szlovák politikus nemzetállam-építő felfogásával. Esterházy János a rossz lelkiismeretük, és azzal nem szívesen néz szembe az ember.

A politikai rehabilitációval párhuzamosan azonban a boldoggáavatási folyamat is elindult, amely erkölcsi elégtételt is szolgáltathat.

Ennek kulcsszereplője František Lízna jezsuita szerzetes, aki börtönlelkészként hallott Esterházy néhai rabságáról, életének kutatása közben pedig felfedezte az általa megjelenített életszentséget. A 2007 környékén súlyos betegségben szenvedő szerzetes elöljárója a magyar zarándokokat arra kérte, kérjék az atyáért Esterházy János közbenjárását, amelyet követően Lízna meggyógyult, ma is jó egészségnek örvend, történetét pedig Esterházy hamvainak közelmúltbéli hazahozatalakor, az ünnepségen elmesélte.

Szeptemberben megkezdte működését az Esterházy nevét viselő akadémia, amelynek első igazgatója Te lettél. Mi az intézmény célkitűzése, milyen szerepet tölt be a Felvidék szellemi életében?

Halálának hatvanadik évfordulója Felvidéken Esterházy-emlékév, amelyet számos ünnepség, konferencia, emlékműavatás kísér. Úgy gondoltam azonban,

a hagyományt nem csak úgy lehet éltetni, ha a parazsat őrizzük, hanem úgy is, ha a lángot szítjuk,

sőt, fiatalként ez talán kötelességünk is. Egy régi álmom vált valóra, amikor megnyílt a felvidéki értelmiségét közéleti szerepvállalásra felkészítő akadémia. Jóideje ifjúságpolitikával foglalkozom és azt látom, hogy nincs olyan intézmény, amely segítené a közéleti feladatokra való felkészülést a fiatalok számára. Magától értetődő volt, hogy egy ilyen intézményt csak Esterházy Jánosról nevezhetünk el.

Aki a következő tanévre felvételizne, milyen képzésre számíthat, mit ad majd neki az akadémia?

Az eszme és a cél adott: Esterházy János ma is mutatja az utat, amelyen egy keresztény magyar rendületlenül járhatja a tisztesség útját a politikában. A cél, hogy ezt gyakorlatra váltsuk a mindennapokban. Az Esterházy Akadémia végül Martoson jött létre, ahol európai uniós források segítségével építünk egy rendezvényközpontot, amely később népfőiskolaként fog működni. Amikor ezek a tervek körvonalazódtak, akkor döntöttünk úgy, hogy az akadémiát ebbe a kis faluba visszük, ami szintén rímel a névadó politikai programjára. A képzés két éves. Az első szemeszter lényege, hogy a képzésben részt vevők az elmúlt kilencven év áttekintését nyerhetik el felkészült szakemberek: szociológusok, politológusok, történészek, eszmetörténészek, néprajzkutatók, egyházi vezetők segítségével. Minden előadó a saját szakmai területén keresztül mutatja be a felvidéki lét sajátosságait. Kéthetente két napon keresztül vagyunk együtt. A hallgatói és kutatói ösztöndíjat is kínáló képzés gyakorlatorientált, kommunikációs tréningekkel egészül ki, valamint tanulmányutakat is közvetítünk magyarországi, nyugat-európai, tengeren túli vagy épp kaukázusi helyszínekre. Mindezek mellett zarándokutakat is szervezünk, amelyek természetesen kapcsolódnak Esterházy János életéhez. Az akadémia programjában tehát középponti helyet foglal el a lelkiség is. A második félévben két képzési irányt kínálunk fel: a közélet-orientált Esterházy-kört és az újságírásra koncentráló Márai-kört. Az utolsó félévben mentori rendszerben projektfeladatot kapnak a hallgatók, azaz egy-egy oktatónk irányítása mellett egy fél éves kutatási vagy gyakorlati feladatot végeznek el.

Mekkora érdeklődést tapasztaltok?

Az első évfolyamra annak ellenére jelentkeztek harmincan, hogy rövid időnk volt a képzési lehetőség hirdetésére. Azt remélem, hogy a következő évre ez a szám megsokszorozódik. Kiváló szakemberek segítik itt a szakmai fejlődést, az intézmény első két hónapja remek hangulatban telt és nagyon pozitív visszajelzések érkeznek a hallgatók részéről is. A képzést elsősorban természetesen felvidéki fiatalok számára indítottuk, de a Kárpát-medence bármely szegletéből szívesen látjuk az őszinte motivációval, lelkesedéssel és elszántsággal felvértezett jelentkezőket. A felvidéki magyar közösséget ráadásul nem csak a Felvidéken lehet képviselni, hanem akár a magyar államigazgatásban, anyaországi szervezetek munkatársaként is, ahol az általunk nyújtott ismeretek hasznosnak bizonyulhatnak. Reméljük, hogy a mostani hallgatók későbbi eredményeit vissza tudjuk csatornázni az Esterházy Akadémiára, ezzel is motiválva és segítve a következő évfolyamokat. Bízunk benne, hogy generációk egész sorát és a felvidéki magyar közösség egészét segítheti az intézmény. Keményen dolgozunk, hogy így legyen.

Vágvölgyi Gergely

Nyitókép: felvidek.ma

hirdetés