A válások gyakori oka: a túlzott elvárásaink

Eli Finkel szociálpszichológus szerint napjaink válási rátáiban szerepe van egy nagyon fontos dolognak, amit gyakran figyelmen kívül hagynak. Annak ellenére, hogy a jelenlegi statisztikák szerint némileg csökken a válások aránya, még mindig túl sokan döntenek a házasság felbontása mellett.

Eli Finkel szerint a kulcsszó: az elvárásaink.

Finkel szerint napjainkban a házasságok úgy köttetnek, hogy a két fél a tökéleteset keresi a másikban.

Ez magában hordozza a külső és belső tulajdonságokat egyaránt, emellett még olyan feltételeknek is teljesülnie kell, mint a megfelelő munkahely, az ehhez kapcsolódó kereset és még néhány szuperképesség, amelyek jól jöhetnek a gyereknevelésben és a ház körüli teendők során.

hirdetés

De ami talán a legfontosabb, az, hogy arra vágyunk, hogy a házastársunk kiegészítsen és egésszé tegyen minket. Ez abban az esetben helytelen, ha azt szeretnénk, hogy ő legyen az, aki majd jobb emberré tesz minket, figyelmen kívül hagyva az ebben betöltött saját szerepünket. Az önmagunk felé fordulás így nem segíti a házasságot és ez képes megterhelni is a kapcsolatot.

Finkel szerint nagyon gyakori az is, amikor a valaki azt mondja, hogy „ő egy kiváló ember, jó férj és apa, de úgy érzem, hogy a kapcsolatunk stagnál és nem tud továbbfejlődni.” A szakértő sok ilyen és hasonló esettel találkozott már, ahol két ember közül valamelyik úgy érzi, hogy nem lát kiutat a megcsömörlöttségből. De legyünk őszinték, nem lehet elvárni pusztán a másiktól, hogy kiteljesítsen minket. Mikor kezdünk el végre felelősséget vállalni a saját boldogságunkért?

Ez elsősorban mindenkinek a saját feladata.

“Arra biztatnék mindenkit, akinél ez e kérdés felmerül, hogy nézzük meg jó alaposan, hogy mit keresünk mi az adott kapcsolatban, vajon reálisak-e az elvárásaink annak fényében, hogy kik is vagyunk, milyen emberek, ki a partnerünk, és hogy működünk ketten? Ezután fel kell tennünk a kérdést, miszerint hogyan tudunk néhány érzelmi szükségletet – amelyet egymás életében kialakítunk – „kiszervezni” és más barátainkkal, ismerőseinkkel betölteni?”

Ha valakinek több minőségi társas kapcsolata van az emberekkel, akkor az érzelmi szükségleteit nem pusztán a házasságon belül fogja keresni, hanem képes lesz betölteni őket azokkal az emberekkel, akikkel kapcsolatban van a házasságon kívül. Az életminőség egyfajta fokmérője is ez, hiszen a minőségi kapcsolatok nagymértékben meghatározzák, hogy milyen életet élünk, ami egyben a „teljesség” érzését is erősíti.

Ezért kell olyan embereket keresni a saját közösségünkben, akikkel adott esetben meg lehet beszélni az örömöket és a fájdalmakat egyaránt és segítségért is fordulhatunk. Mindezt persze nekünk is meg kell adni mások felé, ha hozzánk fordulnak hasonló esetben. Az életmód rengeteget változott akár csak az elmúlt ötven év során, de az érzelmi igények még mindig ugyanazok és nincs kevésbé szükségünk ezek beteljesítésére.

A házasságok megerősítése az egyik elsődleges feladat, mert jelenleg krízisben van a család intézménye.

Ebben hasznos lehet Finkel fent említett észrevétele. De ami még ennél is fontosabb, hogyha problémánk akad, azzal elsősorban Krisztushoz kell fordulnunk, mert Ő adja meg az erőt, kitartást és hitet, hogy átvészelhessünk egy nehéz időszakot, és ami még jobb, hogy számít a mi segítségkérésünkre, mert a mi keserűségünk számára is fájdalmas, hiszen szeret minket.

Forrás: Aleteia
Fotó: Expert Beacon

hirdetés