2017. 09. 07.

“Ebben konzervatív vagyok” – nemet mond a női papokra Beer Miklós

Nem támogatja a nők pappá szentelését Beer Miklós – derül ki a Magyar Narancsnak adott interjújából. A váci megyéspüspököt úgy tűnik, hogy nem egy jóindulatú beszélgetésen faggatták, ám a főpap határozott válaszokkal reagált a kérdésekre.

Arra a kérdésre, hogy a római katolikus egyház milyen szerepet szán a nőknek a 21. században Miklós atya ezt válaszolta:

“Az egyházi szolgálattevőkkel kapcsolatban nekem változatlanul az az álláspontom, hogy a szerepeket nem szerencsés összekeverni. Protestáns barátaimmal beszélgetve ők maguk mondják önkritikusan, nem örülnek, hogy már elég sok lelkésznő van. Én nem ebben látom az egyház jövőjét. A női hivatásnak megvannak a sajátos területei, a család, az anyaság, a gyereknevelés. Azt még el tudom fogadni, hogy az oktatás területén működnek, hiszen az érzékeny női lélek közelebb tud kerülni a gyerekhez, eredményesebben tud nevelni. Nem is beszélve az egészségügyi szolgálatról.”

Ezt követően egy elég érdekes – és aligha szerencsés – gondolatot osztott meg az egyébként nagy tiszteletnek örvendő váci püspök, hiszen Beer Miklóst tovább faggatták a női szerepekről. Nem vagyunk biztosak benne, hogy pontosan így fogalmazott a jövőre már 75 éves egyházfő, mindenesetre az interjúban ez jelent meg:

“Ebben elég konzervatív vagyok. Nem akarom megbántani a nőket, de az mindig zavar, amikor megjelenik egy nyüzsgő nő a közösségben, és átveszi a vezetést.”

Forrás: Magyar Narancs

Borítókép: Bátonyterenye, 2011. augusztus 29. Beer Miklós váci megyéspüspök beszédet mond a II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átadási ünnepségén, a Nógrád megyei Bátonyterenyén. MTI Fotó: Komka Péter
Hírek
hirdetés

6 hozzászólás

  • Válasz Elinor 2017. 09. 07. 21:24

    Na jó, ez egyszerűen elfogadhatatlan. Valaki mondja meg, mi ez az ellenszenv a nőkkel szemben? Nem szereti, ha egy nő vezető pozícióban van? Oké, azt felfogtam(habár nem értek vele egyet), hogy nők nem lehetnek papok a katolikus egyházban, mett Jézus is csak férfiakat választott ki, blablabla, de az, hogy a nő csak nevelje a gyerekeket, ez annyira elszomorító felfogás. Itt tartunk a 21. században? Miért ilyen hímsoviniszta a püspök úr?

    Annyira szomorú vagyok, amikor az egyházban csak ennyit szánnak egy nőnek. Tudom, a gyermekszülés, nevelés nagyon fontos, és szép dolog, de emellett egy nő mért nem lehet több? Nekem nagyon szimpatikus az, hogy a protestánsoknál a nők is lehetnek lelkészek. Most őszintén, ebben a hivatásban mi az, amire egy nő nem képes? Mért rettegnek a papok, egyházi vezetők attól, hogy egy nő is valami több legyen? És mi van azokkal a nőkkel, akik erős hívást éreznek erre a hivatásra, de egyszerűen nem lehetséges?

  • Válasz Benkő Mária 2017. 09. 08. 07:35

    Kedves Elinor!

    A Krisztus követés útján számunkra, katolikus nők számára, első és legfontosabb példakép a Szűzanya! Ma az Ő születésnapját ünnepeljük! Barsi Balázs atya mai evangélium magyarázatát másolom ide:

    ” A mai napon annak születését ünnepeljük, aki Krisztus után elsőként jutott el testestül-lelkestül abba a dicsőségbe, amelyre öröktől fogva rendelve volt. Isten részéről olyannyira biztos az örök dicsőségbe való befogadásunk, hogy Szent Pál máris befejezett tényként említi. Ez az ünnep arra hív, hogy Szűz Máriára tekintve sorsunk alakulásában észrevegyük Isten kegyelmi cselekvéseit, melyek, mint mágnes a vasreszeléket, meghatározott irányba fordítják életünk eseményeit, értelmet, célt adva nekik.

    Szabad akaratunk persze lehetővé teszi, hogy meghiúsítsuk Istennek ezt a ránk vonatkozó örök tervét. Szűz Mária élete azonban éppen az örök isteni elhatározás és az emberi szabad akarat együttműködésének csodája. A Szent Szűz nem tudott többet, mint ami feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy szabadon igent mondjon Isten akaratára. Nem tudott róla, hogy ő a szeplőtelenül fogantatott, mint ahogy arról sem, hogy majd testestül-lelkestül felvétetik a mennybe. Nem emberi tudása és számításai szerint döntött, csak egyszerűen beállt Isten akaratának sodrásába. Ahelyett, hogy sokat okoskodott vagy kérdezett volna, hallgatott és figyelt. Állandó készsége Isten akaratának teljesítésére képesítette arra, hogy minden szenvedést elfogadjon Isten kezéből, s szent Fia keresztje mellett is ott állhasson, mint új Éva, a Krisztus megváltó halálában újjászületett emberiség Édesanyja.”

    Szeretettel:
    Benkő Mária

  • Válasz Gábor biológus 2017. 09. 08. 09:30

    Úgy szeretnék a családom központja, gondoskodó feleség és anya lenni, de hát mit tegyek, ha egyszer férfi vagyok. – mondhatná más. Egyszerűen különbözünk. Testünk minden sejtje és ezért (is) mentális természetünk is különbözik. Szép dolog az egyenjogúság, de ez akkor lenne igazságos, ha “egyen-adottságúak” is lennénk. Én nem mérgelődök, ha egy citromfának citrom nő az ágán és nem banán.

  • Válasz Elinor 2017. 09. 08. 14:49

    Kedves Benkő Mária!
    Tudom, hogy gyönyörű dolog az anyaság, de egyszerűen nem hiszem, hogy mi csak annyira vagyunk hivatottak, hogy a férjünk árnyékában “hallgatunk és figyelünk”. Pusztán azért, mert nőnek születtem, nyugton kell maradnom, és csak koncentráljak majd a gyerekekre, meg a főzésre? Nem vagyunk egyformák, vannak nők, akik egyéniségükből fakadóan igenis alkalmasak vezető szerepek betöltèsére, és nem képesek nyugton a hátsójukon ülni. És azt se felejtsük el, hogy nem minden nő való anyának (nem magamról beszélek)
    , nem kényszeríthetjük őket erre, mert az neki és a gyerekeiknek is rossz. Különfélék vagyunk, és ez így van rendjén. Isten mindenkinek más-más talentumokat adott. És nem korlátozhatunk be senkit semmilyen szerepre pusztán nemi alapon.

    Ha egy katolikus nőnek csendben kell lennie és hallgatni, nem “okoskodni”, nem is biztos, hogy szeretnék katolikus maradni. :/

  • Válasz Benkő Mária 2017. 09. 09. 06:52

    Kedves Elinor!

    Lehet, hogy nekem nem is lenne szabad hozzászólnom ehhez, mivel nekem nincs családom. Egyetértek azzal, hogy nem minden nő való feleségnek és anyának!
    A csendben levésről talán annyit: nem arra gondolok, hogy folyton hallgatni kell, hanem tudni azt mikor kell háttérben maradni.

  • Válasz Barbara 2017. 09. 09. 09:54

    Ezt annyira benyeltek az europai nok. Mar nincs is igazi ferfi (tisztelet a kivetelnek), mert a nok akarnak mindent csinalni. Szulni csak egy no tud. Egyebkent lehet karriert csinalni gyerekek mellett is. Amig az iszlam allamok nepessege megallithatatlanul novekszik (mert ott szulnek a nok!), addig Europaban fogy a nepesseg, mert aki szul az egy semmittevo, otthonulonek van titulalva. Elarulom, hogy az anyasag sokkal tobb nehezseggel es feladattal ( orommel is) jar, mint egy uzemvezetes peldaul. Sajat tapasztalat. Tapsolva kellene oruljunk annak, hogy a nok dolgoznak es nem szulnek, igy okozva teljes pusztulast Europanak. Ahol nincs gyerek, ott nincs jovo sem. Konkretan kihal az a csalad, ahol nincs gyerek es a keresztenyseg is! Elgondolkoztunk mar ezen? Mindekozben egesz Europa onmagat unnepli es nekunk keresztenyeknek is orulnunk kellene, hogy azonos fizetesunk lesz/van, mint egy ferfinek. Az illatot es a sulyt nem lehet egymassal ‘versenyeztetni’. A nonek es a ferfinak nem versenyeznie kellene egymassal, hanem egymast kiegesziteni. Ma teljesen le van sajnalva egy anya. Holott tovabbadni egy ertekrendet sokkal nehezebb feladat, mint vezeto beosztasban lenni egy nagy cegnel es kavezgatni, meg feszbukozgatni.